A tápszergyárak pénze piszkos pénz?
Egy gyermekgyógyászati konferencia szervezőit heves támadások érik amiatt, hogy a rendezvény szponzorai között néhány nagy gyermektápszergyártó cég is van. A kritizálók egészen odáig mennek, hogy ezzel éppen azok – a gyermekgyógyászok – szegik meg az Egészségügyi Világszervezet szoptatásra vonatkozó ajánlásait, akiknek a legtöbbet kellene tenniük az anyatejes táplálás népszerűsítéséért.
De a tápszer tényleg az ördögtől való, és a tápszergyártók maguk a patás ördögök?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Csaknem száz orvos és több mint egy tucat egészségügyi szervezet írta alá azt a levelet, melyben az egyik brit gyermekgyógyász társaságnál tiltakoznak amiatt, hogy a közeljövőben Kairóban rendezendő nemzetközi konferenciájuk szponzori listáján gyermektápszereket gyártó cégek is szerepelnek. Azt követelik, hogy a szakmai társaság ne fogadjon el anyagi támogatást a tápszergyáraktól, köztük a Nestlétől, a Nutriciától és a Danone-tól. A levél egyik aláírója, Russell Viner rendkívül aggasztónak tartja, hogy a tápszergyárakat éppen egy elmaradottabb, rosszabb egészségügyi ellátással rendelkező országban – Egyiptomban – rendezendő konferencia szponzorai közé engedték be, noha különösen ezekben az országokban lenne fontos a fertőzések megelőzése érdekében, hogy az anyatej már a megszületés után természetes védelmet nyújtson a baba számára. A helyzetet csak tovább súlyosbítja – érvel −, hogy éppen ezekben az országokban korlátozott az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás, így a szoptatás előnyeit hangsúlyozó üzenetek átadása is nehézkes a szakma felől a lakosság felé.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szoptatással foglalkozó illetékes osztályának professzora, Nigel Rollins egyenesen úgy értékeli az esetet, hogy az a Napnál is világosabban igazolja, hogy az anyagi érdekek már a gyermekgyógyászok körében is győzedelmeskedtek a szakmai szempontok, ezen keresztül az anyák és a babák érdekei felett.
A WHO egyébként még 2016-ban ajánlást fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy tiltsák meg, hogy tápszergyárak pénzzel támogathassák a gyermekgyógyászok szakmai rendezvényeit (konferenciákat, továbbképzéseket stb.). Ez végül nem került be a WHO kódexébe, így bár lehet vitatni a tápszergyáraktól érkező szponzori pénzek etikusságát, azok azonban nem illegálisak.
A szoptatást népszerűsítő szakmai szervezetek azóta is szigorítást sürgetnek -egyelőre hiába. Patti Rundall, a Baby Milk Action stratégiai igazgatója úgy látja, hogy több évtizedes erőfeszítéseik ellenére nemhogy nem értek el javulást, hanem inkább visszalépések történtek a szoptatás ügyében.
A tápszergyárak cáfolnak
A Nestlé úgy reagált a támadásokra a The Guardian című brit lapnak, hogy sem a WHO kódexe, sem pedig a konferenciának otthont adó ország törvényei nem tiltják, hogy akár egy tápszergyár is pénzzel támogassa egy orvosi konferencia megrendezést.
A Danone hangsúlyozta, hogy bár pénzt adnak a rendezvény lebonyolítására, ám ott nem fogják reklámozni termékeiket. Elmondták továbbá, hogy 6 hónapos kor alatti babáknak egyébként sem népszerűsítik tápszereiket (tekintettel arra, hogy a WHO 6 hónapos korig kizárólagos szoptatást javasol) még akkor sem, ha az adott ország törvényei ezt megengednék, sőt ezt az életkori határt saját elhatározásukból 12 hónapos korig tolták ki.
De tényleg ördögtől való-e tápszer?
Szögezzük le rögtön az elején, hogy a szoptatás, az anyatej a csecsemőtáplálás legjobb és legkényelmesebb módja. Ezért van az, hogy a WHO legalább 6 hónapos korig kizárólagos szoptatást javasolt, illetve a lehető leghosszabb ideig ajánlja az anyatejes táplálás fenntartását. A becslések szerint az elmaradott és közepesen fejlett országokban évente 823 ezer gyermek halálát lehetne megelőzni szoptatással. Ennek ellenére ezekben az országokban a 40 százalékot sem éri el a WHO által javasolt ideig szoptatott babék aránya.
Tehát az anyatej fontos, szoptatni jó és biztonságos.
Azonban tetszik vagy nem, a tápszer is a babatáplálás egyik módja, még ha nem is a legideálisabb. És vannak helyzetek, amikor igenis a tápszer a megoldás, például allergiás csecsemőknél jó szolgálatot tehetnek az úgynevezett hipoallergén tápszerek, illetve előfordulhat, hogy az anya betegsége miatt nem tud szoptatni. Egy csomó anyag – köztük gyógyszerek, kábítószerek – képesek átjutna az anya szervezetéből a babáéba, ilyen esetekben is megfontolandó lehet, hogy az anyatej-e a legjobb megoldás.
És hát igen, vannak olyan anyák is, akik valamilyen oknál fogva tudnák, de nem akarják szoptatni a gyermeküket. Az indokok sokfélék lehetnek, de fontos, hogy az az anya se érezze megbélyegezve magát, aki a tápszer mellett dönt. Annál is inkább, mert több kutatás is foglalkozott azzal, hogy miközben a szoptatás népszerűsítése ezerrel pörög, és szoptatási tanácsadók hada áll ugrásra készen, hogy segítsen, a tápszerező anyukák nagyon magukra vannak hagyva abban, hogy például hogyan kell helyesen elkészíteni a tápszert. Ezért van az, hogy nagyon gyakori, hogy nem az előírásoknak megfelelően készül el a tápszer, például túlságosan hígra vagy nagyon sűrűre, és a hőmérséklete sem mindig felel meg az előírásoknak. Pedig a tápszeres babák szülei is megérdemelnék a szakmai segítséget.
Forrás: The Guardian
#tápszer #szoptatás
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
