Legtöbbször a gyereken veszekszünk az anyósékkal
A nők sokszor állnak harcban az anyóssal. Egy finn felmérés szerint a viták különösen akkor mérgesednek el, amikor a gyerek vagy gyerekek megszületnek, és még ennél is jobban fellángol a harc a meny és anyósa között, amikor az anyós rendszeresen vigyáz az unokákra.
A fenti következtetéseket 1200 finn pár megkérdezése alapján fogalmazták meg.
Egy korábbi posztban már körüljártam azokat a konfliktushelyzeteket, melyek akkor kerülnek előtérbe, amikor az anyós nagymamává, az após pedig nagypapává lép elő. Ebből kiderült, hogy a párunk szüleivel való nézeteltérések mindig akkor tetőznek, amikor megszületnek a gyerekek. A korábbi poszt kitért a tipikus konfliktushelyzetekre és tippeket adott azok megoldására is.
Egy most megjelent finn tanulmány is megerősítette, hogy a meny és anyós közötti viták akkor szaporodnak meg, amikor megérkezik az unoka, és különösen az a helyzet eredményez számos konfliktust, amikor a nagymama rendszeresen vigyáz a gyerekre.
„A menyek különösen akkor számolnak be az anyóssal folytatott parázs vitákról, amikor a nagymama egyre jobban belefolyik a gyerekfelvigyázásba – mondja az Evolutionary Psychological Science című szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője, Mirkka Danielsbacka. – Ez azt jelzi, hogy az anyóssal való konfliktusok éleződése a gyerekneveléssel függ össze.”
Mindenki tud legalább egy anyósviccet – és sokszor nem is teljesen alaptalanul, hiszen egy rossz anyós a legjobban induló házasságot is pokollá teheti. Egy Terri Orbuch nevű szociológus korábban csaknem 400 házasság sorsát kísérték figyelemmel 26 éven keresztül. Ez alapján arra a következtetésre jutott, hogy a párunk szüleivel kapcsolat milyensége szoros összefüggésben áll a válások számával.
A gyerek születése után a veszekedések megszaporodnak
Annak megválaszolására, hogy az anyóssal és az apóssal való kapcsolatunk miért romlik, ahogy az idő telik, 1202 finn nőt és férfit kérdeztek meg arról, milyen gyakran pattan ki veszekedés saját szüleikkel vagy párjuk szüleivel, illetve melyik rokonukat mennyire érzik közel magukhoz. Nem meglepő, hogy azokkal a rokonainkkal vitatkozunk kevesebbet, akikkel szorosabb kapcsolatban vagyunk. A finn vizsgálat szerint saját szüleinkkel gyakrabban veszekszünk, mint párunk szüleivel – egészen addig, amíg nem születik gyerekünk. Amint az unokák belépnek a képbe, saját szüleinkkel nagyjából ugyanolyan gyakran vitatkozunk, mint a gyerek születése előtt, az anyóssal és/vagy apóssal való veszekedések azonban megszaporodnak. A meny és az anyós közötti harcok különösen akkor lángolnak fel, amikor a nagyszülők rendszeresen vigyáznak az unoká(k)ra vagy gyakran jönnek unokanézőbe látogatni. A helyzetet súlyosbítja, ha a nagyszülők bejelentés nélkül is hajlamosak megjelenni a fiataloknál.
A leggyakoribb konfliktusforrások:
A nagyszülők bejelentés nélkül állítanak be.A két nagyszülőpár azon rivalizál egymással, ki tölthet több időt az unokával.A nagyszülők megkérdőjelezik a szülők döntéseit.A nagyszülők szerint csak úgy jó, ahogy ők tanácsolják.Mindenáron segíteni akarnak, de a segítségük számunkra nem segítség.A nagyszülők túlságosan hosszú időre felejtik ott magukat az unokánál.
Forrás: Evolutionary Psychological Science
#nagyszülők #nagymama #nagypapa
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
