Alattomos betegség terjed az ovisok között. Erre figyelj!
Az utóbbi 24 óra netes keresési eredményeit tekintve szinte minden fórumon, híroldalon írtak arról, hogy egy vírusfertőzés terjed az óvodákban: szinte minden gyermekorvosi körzetből az esetek számának megszaporodásáról számolnak be. A rövid tényen és a kattintásvadász címeken túl azonban nem sok segítséggel szolgálnak ezek a cikkek a szülőknek arról tulajdonképpen mi is az a lepkehimlő, mit kell tudni róla, mire kell ügyelni.
Cikkünk ezt a hiányosságot igyekszik áthidalni. Egy helyen minden fontos a lepkehimlőről vagy más néven „ötödik betegségről”. Egyszerűen és közérthetően, ahogy szoktuk.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Az utóbbi néhány napban szinte minden híroldal felkapott témája a lepkehimlő, mégpedig annak okán, hogy egyre több ilyen esetet jelentenek az óvodákból. Több cikk idézi az Inforádió adását, melyben Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke elmondta, hogy a lepkehimlő gyakori vírusfertőzés az óvodások körében, és általában nem jár súlyos tünetekkel.
De tulajdonképpen mi is az a lepkehimlő?
A lepkehimlő vagy más néven ötödik betegség egy vírusfertőzés, orvosi neve erythema infectiosum (eritéma infekciózum), melyet a parvovíris B18 nevű vírus okoz. A nevét onnan kapta, hogy az arcon lepkeszerű, nagyjából szimmetrikus bőrkiütést okoz, ami első pillantásra olyannak tűnhet, mintha a hideg kicsípte volna a gyerek arcát. Ezt a feltételezést erősítheti az a tény is, hogy a fertőzés leginkább télen és tavasszal, vagyis inkább a hidegebb évszakokban jelentkezik. Leggyakrabban 5 és 15 év közötti gyerekeket betegít meg. Leginkább közösségekben, óvodákban és kis iskolások körében terjed, esetleg a gyerekekkel dolgozó személyzet fiatalabb tagja is megbetegedhetnek. A fertőzés lezajlása után életre szóló védettség alakult ki. A statisztikák szerint a felnőtt lakosság felénél mutathatók ki a vírussal szemben védelmet nyújtó antitestek, melyek onnan származnak, hogy az adott személy korábban már átesett a fertőzésen.
Hogyan terjed?
A lepkehimlő cseppfertőzéssel (tüsszentéssel, köhögéssel) terjed, de akár közvetlen érintkezéssel, kézfogással is átjuthatnak a vírusok egyik személyről a másikra. Ez utóbbinak kedvez a nem megfelelő kézhigiéne, ami praktikusan a kézmosás ignorálását jelenti. A fertőzés lappangási ideje 4-20 nap, ami azért érdekes, mert a fertőzött személy már a jellegzetes tünetek megjelenése előtt fertőz, amikor még nem is tudja, hogy maga is megfertőződött. Ezzel magyarázható, hogy a vírus akár egész óvodai csoportokat képes megfertőzni, mielőtt kiderül, hogy fertőzött gyerek van a csoportban.
Mik a tünetei a lepkehimlőnek?
Kedvez a fertőzés terjedésének az is, hogy a vírus az esetek jelentős részében semmilyen tünetet nem okoz, ugyanakkor a kórokozó jelen van a fertőzött személy szervezetében és fertőzőképes. Vannak olyan tünetei is a fertőzésnek, melyek nem jellegzetesek, például influenzára emlékeztethetnek, ami megnehezíti a betegség felfedezését.
Amennyiben mégis megjelenik a jellegzetes bőrtünet, az általában az orrnyergen átívelő, jellegzetesen pillangó alakú bőrkiütést jelent szimmetrikusan a két orcán. Emellett a testen máshol is jelentkezhetnek nagy, gyűrűszerű bőrkiütések, többek között akarok belső oldalán, a lábakon, ritkábban a törzsön. A bőrkiütések néha viszketnek, de ez nem jellemző. A fertőzést esetenként láz, ízületi fájdalom vagy a nyirokcsomók duzzanata is kísérheti.
A lepkehimlő az esetek többségében enyhe lefolyású, szövődményeket nem okoz és magától meggyógyul.
Hogyan kezelhető a lepkehimlő?
Lepkehimlőben gyógyszeres kezelésre általában nincs szükség, ahogy az előbb már említettük, a tünetek többnyire maguktól megszűnnek. Amennyiben szükséges, a gyermekorvos utasítása szerint alkalmazhatók fájdalom- és lázcsillapítók.
Milyen következményei lehetnek a lepkehimlőnek?
A szövődmények nagyon ritkák, és általában olyanokat érintenek, akiknél egyébként is fennáll valamilyen alapbetegség, például immungyengeség. Egészséges személyeknél előfordulhat tartósabb ízületi fájdalom, illetve vérképeltérések, de ezek is általában maguktól megoldódnak. Terhesek esetében veszélyes lehet a parvovírus, amennyiben a kismama korábban még nem esett át ilyen fertőzésen. Súlyos esetekben előfordulhat vetélés, halva születés vagy más terhességi vagy szülési komplikációk, de ezek szerencsére rendkívül ritkák.
Megelőzhető-e a lepkehimlő?
A fenti címben feltett kérdésre a válasz sajnos egy határozott nem. Mivel a megfertőződés már napokkal azelőtt megtörtént, hogy a fertőzésforrásként szolgáló személynél megjelentek volna jellegzetes bőrkiütések, nem sokat tehetünk a fertőzés megelőzésére. Ráadásul a vírus fertőzőképessége viszonylag enyhe, így előre nem is lehet megmondani, hogy kinél okoz egyáltalán tüneteket, ha találkozik a vírussal. A gyermekközösségekben a higiénés szabályok szigorú betartása mindenesetre nem haszontalan!
Forrás: NIH
Fotó: Freepik
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
