Füldugó a szomszédoknak ajándékba
Vasárnapra egy cuki történetet hoztam arról, hogy egyáltalán nem törvényszerű, hogy egy baba születése állandó háborúskodást indítson el a szomszédok között az éjjel-nappali babasírás miatt. Mert ebben a kérdésben is kettőn áll a vásár.
Lehet úgy is hozzáállni, hogy a gyerek már csak ilyen, tessék szépen tudomásul venni és tűrni, punktum, meg lehet úgy is, hogy mi, szülők is tisztában vagyunk azzal, hogy az állandó gyereksírás bizony idegesítő tud lenni mások számára. Tudtad egyébként, hogy a babák nem véletlenül adják ki a legidegesítőbb hangot, ami csak létezik?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A baba születése alaposan átrendezi a viszonyokat, nemcsak családon belül, hanem azon kívül is. Mindenki másként reagál a helyzetre például a szomszédok közül, van, akit nem zavar, van, akit zavar, de kénytelen-kelletlen tudomásul veszi és van, akit zavar és hangot is ad neki. Nem vagyunk egy formák. És szülőként is különbözőképpen állunk hozzá: van, akit nem érdekel, hogy zavarja a szomszédokat a gyereksírás, mert azt mondja, ez is egy gyerekkel jár, és elvégre nincs kikapcsoló gomb egyik babán sem. Míg mások már jó előre igyekeznek mindent megtenni a békés egymás mellett élés érdekében. Talán nem árulok el titkot azzal, hogy az utóbbi stratégia az eredményesebb, már ami a szomszédok toleranciáját és empátiáját illeti.
A mai történet egy fiatal párról szól, akik már akkor gondoltak arra, hogy talán a szomszédok életét is megzavarhatja az új jövevény érkezése, amikor még haza sem vitték az újszülöttet a kórházból. Azt találták ki, hogy a baba nevében egy kis ajándékkal kedveskednek a szomszédoknak, amihez egy kis levélkét is mellékeltek. Az apró csokik és füldugók mellé egy levelet tettek:
„Kedves szomszéd nénik és bácsik! Most születtem, az anyukámmal és az apukámmal élek, akik csak Mogyorónak hívnak. Aranyos baba vagyok különben, de nagyon hamar durcássá válok, amikor megéhezem. Na de őszintén szólva, melyikünk nem? Kérem, hogy egyenek egy kis finom csokit, ha éjszaka esetleg a sírásomra ébrednének, és itt van néhány füldugó is segítségnek. Remélem, hamarosan találkozunk, Mogyoró”
Talán nem meglepő, hogy a szomszédok nagyon pozitívan fogadták az apró figyelmességet, sőt sokan rögtön arra gondoltak, hogy ők is szeretnék valamilyen aprósággal viszonozni.
És a történet is így került nyilvánosságra, mert valaki megosztotta a sztorit a Facebookon, ötleteket kérve ahhoz, mivel lepje meg a fiatal szülőket, a Facebookon megosztott fotóhoz pár sort is mellékelve:
„A baba különben egy angyal, és tulajdonképpen alig hallatszik át tőlük valami.”
Több ötlet is érkezett a kommentelőktől. Valaki szerint elég lenne egy csokor virág, mások szerint egy üdvözlőkártya egy telefonszámmal, amit a szülők hívhatnak, ha segítségre lenne szükségük a szomszédoktól.
Tudtad egyébként, hogy annak, hogy a babák miért a létező legidegesítőbb frekvenciát „választják” síráshoz, valószínűleg evolúciós okai vannak? A baba sírásának ugyanis az a célja, hogy felhívja a környezetében lévő felnőttek figyelmét arra, hogy valamilyen problémája van, amit valakinek sürgősen meg kellene oldania. És annál hamarább várhatnak segítséget, minél idegesítőbb, minél rövidebb ideig elviselhető hangot adnak ki. Állítólag ezért pont olyan hangot adnak ki, amilyet, azaz évezredek óta tökéletesítik, finomítják a frekvenciát. Ezt pedig sokszor a szülők is nehezen viselik, idegenektől meg még kevésbé várhatja el bárki.
Fotó: Adobe Stock
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!