„Fogalmam sem volt, hogy a PCOS a várandósság alatt akár súlyosbodhat is”
„Tizenhat éves voltam, amikor policisztás ovárium szindrómával (PCOS) diagnosztizáltak az orvosok. Azt korábban is észrevettem, hogy a menstruációm elég erős, és nem túl magabiztos tinédzserként aggodalommal figyeltem, hogy sötét szőrszálak jelennek meg a hasamon és a mellemen. A PCOS többi tipikus tünetet azonban nem észleltem, de állandóan piszkált gondolat, hogy meg kéne kérdezném egy orvost a panaszaimról.”
Egy PCOS-es nő vallomása a betegségéről.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Elöljáróban annyit, hogy a szakmai irányelvek „reproduktív (gyermekvállalási) korban lévő nőknél jelentkező hormonzavarként definiálják a PCOS-t”, mely a nők jelentős százalékát érinti. Jellegzetes tünete, hogy ciszták alakulnak ki a petefészkekben, a normálisnál magasabb a férfi hormonok szintje, szabálytalan a menstruáció, akár szokatlan helyen is megjelenő erős szőrösödés és aknék megjelenése jellemzi. A PCOS-es nők körében az átlagosnál nagyobb a meddőség aránya. Emellett gyakoribb a túlsúly és az elhízás is.
„Amikor a diagnózist megkaptam, a fent felsorolt tüneteknek csak egy része állt fenn nálam. Mint nagyon sok nő, én is elég sokat felszedtem magamra a várandóságom alatt. A szülés után azonban azt vettem észre, hogy a testsúlyom riasztó ütemben tovább növekszik, bár az étrendemen nem változtattam semmit. Visszatértek az erős menstruációs vérzések is, és lassan már nem tudtam mit kezdeni azzal, hogy míg a várandósságom előtt csak bizonyos helyeken szőrösödtem, a szülés után a fokozott szőrnövekedés szinte már mindenhol megjelent a testemen. Most már tudom, hogy ezt jellegzetes tünet, és orvosi nyelven hirzutizmusnak nevezik.
Felkerestem az orvosomat, akit különösebben nem érdekeltek az aggodalmaim, és nem is nagyon idegeskedett miattuk.
Azt mondta, biztosan inzulinrezisztencia alakult ki nálam a várandósság alatt felszedett túlsúly következtében, ami viszont súlyosbíthatja már meglévő tüneteimet.
Ezenkívül azonban semmilyen kezelést nem javasolt és gondozási tervet sem vázolt fel számomra, így aztán teljesen elbizonytalanodva, minden támpont és segítség nélkül jöttem el tőle.
Miután kicsit utánanéztem, úgy tűnt számomra, hogy nem túl sok tudományos kutatás foglalkozott eddig azzal, hogy a várandósság miként befolyásolja a PCOS-t, de az orvosok leginkább azon az állásponton vannak, hogy a tünetekben a várandósság alatt bekövetkező változásokért éppen a várandósság alatti hormoningadozások felelősek. Néha – mint például nálam – a tünetek súlyosbodhatnak.”
Definíció szerint inzulinrezisztenciáról akkor beszélünk, ha „az izomsejtek, a zsírsejtek és a máj nem reagál megfelelően az inzulinra, ezért nem képesek felvenni a cukrot a keringésből”. A helyzet megoldására a szervezet fokozza inzulintermelését, melynek következtében például rendkívül nehézzé válik a túlsúly leadása.
„Hamar megtanultam, hogy könnyű bekerülni abba az ördögi körbe, hogy szükséged lenne a fogyásra, de a legkisebb előrelépést is csak kínkeservesen sikerül elérni. Szünet nélkül küzdöttem a súlyommal.
Nem rendelkeztem elegendő információkkal, ezért nagyon sok elkeseredett sorstársamhoz hasonlóan én is a Google-hoz fordultam, ott próbáltam átevickélni azoknak a téves vagy félinformációknak a tengerén, melyekkel tele van az internet.
Kétségbeesetten kerestem valami fogódzót, ezért ráugrottam minden sikersztorira, amire csak a különböző PCOS-fórumokon bukkantam. Mai szemmel nézve ez természetesen egy rettentően rossz ötlet volt.
Szinte végkimerüléséig edzettem a kardiógépeken, egy csomó idióta és tudománytalan diétát kipróbáltam abban a reményben, hogy az lesz az én megmentőm. Bár értem el némi sikereket, de ez csak nagyon sovány fizetség volt azért a rengeteg munkáért, amit belefektettem. Hihetetlen mértékben frusztrált ez a helyzet, míg végül saját elhatározásomból felkerestem egy dietetikust, aki végre ráirányította arra az útra, melyen megtehettem az első lépéseket a gyógyulás felé.
Ő nyitotta fel a szemem azzal kapcsolatban, mekkora hatalmas szerepe van az étrendnek a PCOS tüneteinek legyőzésében.”
A legfontosabb növényi eredetű, tápanyagban gazdag, friss élelmiszerek fogyasztása, ami egy élethosszig tartó étkezési stratégia alapjait teremti meg a testsúly tartós kontrollálása érdekében. Ez egyben hozzájárulhat a szabálytalan menstruáció, fokozott szőrnövekedés és aknék rendezéséhez.
„A dietetikussal összeállítottunk egy első diétát, ami enyhíti a PCOS tüneteit.
Nincs azonban egy általános étrend, ami mindenki számára megfelelő lenne, ezért több próbálkozás és távút árán jutottunk el ahhoz a számomra optimális diétához.
Mostanra minden tejterméket növényi eredetű alternatívával helyettesítettünk, és alig fogyasztok húst. Az étrendem főleg leveles zöldségekből áll és gyümölcsökből, például almát, körtét és kis mennyiségben bogyós gyümölcsöket. De ez az a diéta, ami számomra a legjobb – neked saját orvosoddal és dietetikusoddal kell kialakítani azt az étrendet, ami a te esetedben a legjobban működik.
Az étkezésen kívül az a legnagyobb változás az életmódomban, hogy a korábbi kardióedzések helyett erősítő edzéseket iktattam be a napirendembe.
Megállapodtam egy személyi edzővel a helyi edzőteremben, hogy készítsen számomra edzéstervet.
Az eredmény minden várakozásomat felülmúlta: egy hónapos edzés után kábé ugyanannyi kilótól sikerült megszabadulnom, mint korábban a kardióedzésekkel egy év alatt, amit saját személyes kis csodámként éltem meg. Ahogyan alakult a testem, úgy szűntek meg sorban a tüneteim. A menstruációm életemben először rendszeressé vált. Mások is észreveszik, milyen szép a bőröm, és a szőrösödés is majdnem teljesen eltűnt.
Bár még nem tartok az út végén, máris sokkal magabiztosabban nézek a saját testemre.
Megtanultam, hogy a PCOS egy nagyon összetett állapot, melynek gondozása teammunkát igényel az orvosok részéről, és a csapat tagjai között lehetőség szerint lennie kell szülész-nőgyógyásznak és dietetikusnak is, szükség esetén meddőségi specialistának és bőrgyógyásznak is.
A PCOS testi tünetein túl foglalkozni kell a betegség lelki vonatkozásaival is.
A PCOS-t kísérheti depresszió és szorongás is.
Nem lepődtem meg különösebben, amikor először hallottam erről, mivel korábban saját bőrömön tapasztaltam, hogyan uralkodtak el a pszichés problémáin a testi bajaimon.
Azt is tudni kell, hogy a PCOS-nek nincs végleges gyógymódja, és ezt a tényt nagyon nehéz lehet feldolgozni. Számomra is lelki mélypontot jelentett, mikor ez tudatosult bennem, és nem könnyítette meg a helyzetet az sem, amikor nem javult a helyzet, és láttam a szánalmat az egészségügyi dolgozók szemében.
Mégis arra biztatom azokat, akik ugyanebben a cipőben járnak, hogy ne habozzanak segítséget kérni.
Ne adják fel addig, míg meg nem kapják azt a segítséget, amire szükségük van. Nem érdekes, mennyi időbe telik a legjobb szakemberek és a legjobb terápiás terv megtalálása, mert ez a kulcs ennek a gyakran félreértett betegségnek a megértéséhez.”
(A történet eredetileg a POPSUGAR Australia oldalon jelent meg.)
Fotó: Shutterstock
#policisztas_ovarium_szindroma #pcos
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt! Ezek is érdekelhetnek:
Meddőnek nyilvánítva, tíz gyerekkel – a PCOS-ről Egy asszony, aki 39 éves és 44 gyereket szült
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!