Csecsemőt találtak a szemetes konténerben – az újszülöttgyilkosságokról
Nyugodtan mondhatom, hogy egy hátborzongató videó került a szemem elé a neten ma délután. A felvételen egy szemetes konténer mellett fékező autó látható, melyből egy fiatal nő ugrik ki és egy fekete szemeteszsákot lódít nagy ívben a konténerbe. A térfigyelő kamera következő felvétele hat órával későbbről való, amikor három arra járó ember felfigyelt a konténerből érkező hangokra.
A történet most szerencsére nem tragédiával végződött, de nagyon sok esetben későn érkezik a segítség, vagy soha nem derül ki mi is van a fekete szemeteszsákban.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Az alábbi videó Új-Mexikóban készült a múlt pénteken. Három szemetes konténer látható rajta, mely mellett egyszer csak egy fehér autó fékez, egy nő zsákot dob a konténerbe, majd sietve visszaül az autóba, ami gyorsan elhajt. A térfigyelő kamerák hat órával később rögzítették azt is, amint három ember a konténerből kiszűrődő hangokat követve és a zsákot kibontva egy újszülött csecsemőt talál, majd a babát kabátba bugyolálva segítséget siet. A baba a csodával határos módon túlélte a hatórás „kalandot”, így már biztonságban várja, hogy rendeződjön a sorsa.
A bolt tulajdonosa, akihez a konténerek tartoznak, nagyon meglepődött, amikor rendőrök kopogtattak nála, és látni szerették volna a biztonsági kamera péntek éjszakai videófelvételeit.
„Amikor megláttam a hatósági emberek arcát, azonnal tudtam, hogy valami nagyon nincs rendben. Kérdeztem tőlük, hogy voltaképpen mit keresnek. Azt válaszolták, hogy azt a személyt szeretnék megtalálni, aki egy nagy szemeteszsákot dobott az üzlet konténerébe. Nem tudom, miért éppen ez jutott eszembe, de azt mondtam nekik erre, hogy remélem, hogy nem egy újszülött volt benne.”
A nyomozás hamar kiderítette, hogy az újszülött édesanya egy 18 éves nő, akit letartóztattak és emberölés vádjával fogják bíróság elé állítani az amerikai hatóságok.
Az újszülöttgyilkosságokról
Mindig nagy vihart kavar, amikor konténerbe vagy emésztőgödörbe dobott újszülött babákról szólnak a hírek. És még szomorúbb a helyzet, ha emlékeztetünk arra, hogy a szakemberek szerint az újszülött megölése gyakoribb, mint amennyi a közvélemény és a hatóságok tudomására jut. Valószínűleg több olyan eltitkolt terhesség is van, melynek végén az anya megöli a babát, ez azonban soha nem derül ki: a környezet vagy nem is vesz észre, vagy „jobb a békesség” vagy „minek szóljak bele más dolgába” alapon inkább hallgat, és úgy tesz, mintha semmit nem vett volna észre.
Tóth Eszter Zsófia tanulmánya még 2011-ben jelent meg az újszülöttgyilkosságokról. Ebben ezt írja:
„A gyermekét megölni kívánó anya terhességét rendszerint titkolja. Teszi ezt azért, mert a terhesség tényét is el akarja titkolni, az ölési cselekményre előre készül. Ez önmagában azt is jelenti, ha valamilyen komplikáció nem fordul elő, a rendszeres terhesrendeléseken sem vesznek részt, vagy ha mégis, akkor is csak terhességének első időszakában. Ez a vizsgálat még kizárólag a terhesség tényének megállapítására szorítkozott. Amikor a terhesség a vizsgálatok eredményeként ténykérdéssé vált, már a terhesrendelésekre sem mentek el.”
Majd így folytatja:
„Szociálpolitikai szempontból az újszülöttgyilkosság melletti érv lehet az, hogy az anyák úgy érezhetik, a csecsemő megölése az egyetlen lehetőség arra, hogy addigi életlehetőségeiket, kapcsolatrendszerüket fenntartsák.”
(Forrás: ArchivNet)
Nem meglepő módon a hatóságok is keresik a lehetőségét annak, hogy minél kevesebb baba jusson erre a szomorú sorsra. Az akkori ombudsman, Szabó Máté, már 2013-ban sürgető feladatnak tekintette egy olyan munkacsoport felállítását, amely segítené a válsághelyzetbe került állapotos nőket, ezzel csökkentve az újszülöttgyilkosságok számát. A kilenc évvel ezelőtti ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy bár a jogszabályok megteremtették az állami támogató rendszer alapjait, és megszabták az oktatási, ismeretterjesztési feladatokat, a statisztikai adatok szerint még mindig magas a nem kívánt terhességek, az abortuszok száma, továbbá az újszülöttgyilkosság és a gyermekelhagyás is „létező probléma” – írták akkor, és gyanítom, hogy a helyzet azóta sem változott meg gyökeresen.
De hát miért nem hagyja az „ilyen” a babáját az inkubátorban?
Hát igen, jogos a kérdés, bár a helyzet ennél egy kicsit árnyaltabb. Itt vannak például a kórházak elé kihelyezett babamentő inkubátorok. Van belőlük nálunk is, ha jól tudom, szám szerint tizennyolc. „Használatuk” pofon egyszerű, az emésztőgödör vagy a sufni helyett ide kell tenni a babát, aztán hamar jön a segítség érte. Lesz neki ellátás, biztonság, szerető család nemsokára.
Más kérdés, hogy nem egészen egyértelmű a jogi megítélése annak, ha valaki egy kórházi inkubátorban hagyja a babáját, bár az utóbbi időben már történtek kezdeményezések a jogi gubancok kibogozására. Szigorúan véve ugyanis a törvény betűjét, ez a cselekedet büntetendő, a Büntető Törvénykönyv tán 193. paragrafusa szerint családi jogállás megváltoztatása bűncselekménynek vagy valami ilyesminek minősül. Biztos vagyok benne, hogy amelyik anyának eszébe is jut egy eltitkolt terhesség kilenc hónapja közben a babamentő inkubátor mint megoldási lehetőség, az nem paragrafusokat böngész vagy jogi tényállásokat elemez. De az biztosan eszébe jut valahol az agya hátsó szegletében, hogy valami nem szabályos, nem „normális” dolgot készül tenni, ami miatt akár a törvény szigora is lecsaphat rá, ha rájönnek, hogy ő az anya – tehát fél. Azt viszont már jóval kevesebben tudják, hogy bár az ügyészségnek minden ilyen esetben hivatalból nyomozást kell elrendelnie, a cselekmény veszélyességének a társadalomra nézve alacsony foka mint büntethetőséget kizáró ok miatt eddig még szinte soha folytattak büntetőeljárást.
Azt sem gondolom, hogy egy nem akart, eltitkolt terhesség alatt bármelyik nő is ENSZ-határozatokat böngészne, mindenesetre nem tett jót a babamentő inkubátorok megítélésének az sem, hogy az ENSZ néhány éve keresztes hadjáratot indított az inkubátorok ellen. Nem tudom, hogy az inkubátorok betiltásáért folytatott harcuk jelenleg hogyan áll, de az biztos, hogy korábban sokat lehetett olvasni arról, hogy az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága már 2012-ben felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy egész Európában be kellene tiltani a babamentő inkubátorokat. Az indoklás szerint ugyanis ezek az inkubátorok megfosztják az újszülötteket azon joguktól, hogy megismerhessék a szüleiket. ??? Sőt Magyarországon is volt olyan szociológus, aki lelkesen helyeselt az ENSZ-nek azt hangsúlyozva, hogy semmi nem bizonyítja, hogy a babamentő inkubátorok bevezetésével csökkent volna az újszülöttgyilkosságok száma.
Ha felocsúdtunk első értetlenségünkből, akkor persze picit árnyaltabban is képesek leszünk látni a kérdést, például azt az aspektusát, hogy az valóban nem jó, ha az újszülött megölésével szemben csak ez az egyetlen alternatíva áll, és például nincsenek mellette/helyette jól működő szociális, gyermekvédelmi és örökbefogadási hálózatok. És nincs ismeretterjesztés, oktatás, felvilágosítás.
Fotó: Shutterstock
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
