Egyedülálló apaként, hat sérült gyerekkel
Hat sajátos nevelési igényű gyermeket fogadott örökbe egy egyedülálló férfi. „Soha nem akartam biológiai apja lenni egyetlen gyermeknek sem, mert hiszem, hogy szülőnek lenni sokkal többet jelent, mint gyermeket nemzeni” – vallja.
Három betű SNI, azaz sajátos nevelési igényű. Sokszor látjuk-halljuk ezt a hárombetűs rövidítést, de tudjuk-e, hogy valójában mit takar?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Ben Carpenter 37 éves, aki már nagyon fiatalon úgy döntött, hogy olyan gyermekeknek biztosít otthont, akik a legsérülékenyebbek és legesendőbbek, mégis nekik van a legkisebb esélyük arra, hogy a gyermekvédelmi ellátásból örökbefogadó szülőkhöz kerüljenek. Ben a legfiatalabb meleg férfi, aki gyermeket fogadott örökbe, hiszen az első gyermeket 16 évvel ezelőtt fogadta otthonába, amikor még csak 21 éves volt. Azóta további öt gyermekkel bővült a saját, különböző életkorúak, fiúk és lányok vegyesen, egy valamiben azonban mindannyian hasonlítanak: sajátos nevelési igényű, azaz SNI-gyerekek.
Az első gyermek Jack volt, aki autista. A következő Ruby, aztán jöttek a többiek: Lilly hallássérült, Joseph Down-szindrómás, ötödikként pedig Teddy, aki 2019 novemberében sajnos szepszisben meghalt. A legkisebb gyerek, a 2 éves Louis 2020 áprilisában érkezett, központi idegrendszeri bénulása van, és nem lát.
„Mindig is tudtam, mit akarok az élettől. Soha nem akartam biológiai apja lenni egyetlen gyermeknek sem, mert hiszem, hogy szülőnek lenni sokkal többet jelent, mint gyermeket nemzeni. Olyan gyermekeknek akartam segíteni, akik a legkiszolgáltatottabbak, és akiknek a legnagyobb szükségük van a szeretetre és gondolkodásra. Az elején nagyon sokat kellett tennem azért, hogy olyan fiatalon is megbízzanak bennem. Be kellett bizonyítanom, hogy elég érett vagyok arra, hogy megadjam mindazt ezeknek a gyerekeknek, amire szükségük van.”
A sérült gyerekeknek nem sok esélyük van örökbefogadó szülőkhöz kerülni, melyet mi sem jelez jobban, hogy amikor Ben elhatározta, hogy következő gyermekként egy Down-szindrómás gyermeket szeretne örökbe fogadni, akkor három nap múlva csörgött a telefonja, és a gyermekvédelmisek jelezték neki, hogy éppen most született egy ilyen baba, akiről már a megszületése pillanatában lemondtak a biológiai szülei.
A nagyon sokféle és összetett szükségletekkel rendelkező hat gyerekkel természetesen nem könnyűek a mindennapok. De bármilyen bonyolult is az élet, Ben boldog, hogy hat gyerek apukája lehet.
„Mindig nagy családról álmodtam, ami most megadatott. Annyira jó látni, hogy a gyerekeim mennyire segítik egymást, végtelenül büszke vagyok rájuk és arra, hogy boldog, szerető és stabil hátteret tudok számukra biztosítani. Amennyire én megváltoztattam az ő életüket, ők legalább annyira megváltoztatták az enyémet. És soha nem mondd, hogy soha: még az is lehet, hogy nem állok meg hatnál.”
SNI, azaz sajátos nevelési igényű
Manapság egyre többet hallani a hárombetűs rövidítést: SNI, azaz sajátos nevelési igényű. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ez valami új dolog-e, hogy korábban még nem vagy alig hallottunk ilyen gyerekekről. Az az igazság, hogy ők nem az utóbbi években pottyantak ide a Marsról, mindig is voltak, de sokszor nem is került felismerésre az a másságuk, ami a sajátos nevelést indokolja, de ha mégis, akkor nem sok figyelem fordult az általuk igényelt speciális fejlesztés, különleges bánásmód felé.
Az SNI definíciójáról a köznevelésről szóló 2011-es CXC. törvény rendelkezik, emígyen: „Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”
Az említett köznevelési törvény az alábbi kategóriákat különíti el:
- Mozgásszervi fogyatékos
- Érzékszervi fogyatékos
- Értelmi fogyatékos
- Beszédfogyatékos
- Halmozottan fogyatékos
- Autizmus spektrum zavar
- Egyéb pszichés fejlődési zavar
Hogyan ismerhető fel?
Egy gyermek akkor lesz hivatalosan is sajátos nevelési igényű, ha amikor a szülő kezében van a szakértői bizottság erről szóló szakvéleménye. De hogyan jut el a gyermek idáig? Például úgy, hogy a korai fejlesztés során merül fel sajátos nevelési igényre utaló gyanú. De sokszor óvodába vagy iskolába lépve derül ki az SNI, ami olyan szempontból nem csoda, hogy az oktatási intézményben olyanok dolgoznak, akik kellő képzettséggel rendelkeznek a jelek felismerésére.
Ha nem jól észrevehető érzékelési vagy testi problémáról van szó, nem mindig könnyű felismerni az SNI-t. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a szülőknek többnyire előbb-utóbb feltűnik, hogy a gyermekük valamilyen szempontból sajátosan fejlődik. Ha figyelnek a gyerekükre és sokat foglalkoznak vele, akkor általában korábban, ha nem, akkor csak később – vagy később sem, ilyenkor gyakran csak az óvónő vagy a tanítónő számára tűnik fel a tipikustól eltérő fejlődés.
A gyermek egészséges fejlődése és felzárkózása nagyban függ a korai diagnózistól: minél hamarabb felismerésre kerül az SNI, annál hamarabb megkezdhető az egyéni fejlesztést. Egy sajátos nevelési igényű gyermek nevelése többletfeladatot és –felelősséget ró a szülőkre is. Ha szülőként bármilyen gyanú merül fel gyermeked fejlődésével kapcsolatban, mielőbb fordulj szakemberhez!
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
