Anyás-Apás · 2023.05.08 17:45 · 5 perc

A baba nem porrongy vagy csörgődob. Ne. Rázd. Meg!

Időről-időre érkeznek hírek dühből vagy játékból megrázott babákról, akik sajnos vagy meghalnak, vagy jelentős rokkantsággal kénytelenek leélni egész hátralévő életüket. Talán még most sem eléggé köztudott, hogy a kisbabák fejében lévő erek különösen sérülékenyek már olyan mértékű rázás esetében is, ami egy kívülálló felnőtt szemével nézve talán banálisnak tűnhet, a baba speciális anatómiai sajátosságai miatt azonban a megrázott baba szindróma életveszélyes.

Ez is egy olyan terület, ahol soha nem elég a tájékoztatás, soha nem lehet elégszer mondani: Soha. Ne. Rázd. Meg. A. Babát!


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

Ezt ismerték fel bristoli kutatók is, akik éppen ezért az vizsgálták, hogy a leendő és újdonsült szülőknek adott tájékoztatáscsökkenti-e a megrázott babák (shaken baby), ezáltal a rázás következtében elhunyt vagy fogyatékkal élő csecsemők számát.

A varázsszó: ICON. Hogy ez mit jelent, arról később lesz szó részletesebben.

A kérdés azért is mindennél aktuálisabb napjainkban, mert köztudott, hogy a fokozott stressz fokozza a megrázott baba szindróma előfordulását. Az utóbbi időben pedig jöttek a stresszhelyzetek csőstül: először a pandémia és a sorozatos lezárások, aztán a válság, a háború, az energiahiány… és valószínűleg még nem is vagyunk a végén.

A briteknél a tanulmány közvetlen előzménye Remari Collins 2020 augusztusában bekövetkezett halála volt. A 2 hónapos kisfiú mindössze 11 nappal élte túl, hogy apja, a 43 éves Marcus Carter megrázta, mert sehogyan sem sikerült őt megnyugtatnia a bristoli Eastonban lévő otthonukban. Cartert először emberöléssel gyanúsították meg, de aztán felmentették a gyilkosság vádja alól arra hivatkozva, hogy tette oka „pillanatnyi kontrollvesztés” volt. Így 7 évet és 8 hónapot kell börtönben töltenie.

(Egy hasonló esetről az Anyás-Apáson is olvashattál.)

„Tudjuk, hogy amikor a társadalom fokozott stressz alatt van, mint jelenleg, akkor az ilyen esetek száma megszaporodik – ezt láttuk 2009-ben a pénzügyi világválság idején is. Most is hasonló a helyzet, hiszen az Egyesült Királyság számos központjából kapunk jelentéseket arról, hogy minden eddiginél több agysérült csecsemőt kell ellátniuk amiatt, mert egy felnőtt megrázta őket. Ezért is erőltetjük a tájékoztatás és megelőzés témáját, és reméljük, hogy ez segít majd visszaszorítani az emelkedő arányokat”

– magyarázza a mostani kutatás vezetője.

A megrázott baba szindrómáról és annak megelőzéséről

A bántalmazásnak ez a formája 100 000 csecsemőből körülbelül 35-öt érint, és szinte minden esetben megelőzhető lenne. A sérülés élethosszig tartó tanulási, látás- és halláskárosodáshoz vezethet, és az esetek mintegy 20 százalékában a baba meghal. Ez azt jelenti, hogy minden 5 csecsemő közül 1!

A kutatások szerint azonban ezek az agysérülések elkerülhetők lennének a családoknak szóló egyértelmű oktatási és támogató üzenetekkel a normális sírással kapcsolatban, különösen akkor, ha ezek au információk többször, rendszeresen elhangzanak.

A kutatás azt fogja vizsgálni, hogy az ICON program bevezetése csökkenti-e a csecsemőkori fejsérülések előfordulását.

De mit is jelent az ICON?

Az ICON négy egyszerű üzenetből áll, amelyet az egészségügyi szakemberek legfeljebb öt alkalommal adnak át a családoknak a baba életének első szakaszában.

Ez a négy kulcsfontosságú üzenet, melynek angol nyelvű változatából jön össze az ICON betűszó:

I – Normális dolog, hogy a baba sír. Az is normális, hogy stresszt kelt bennünk.

C – A vigasztaló módszerek segíthetnek

O – Ilyenkor inkább bízzuk egy másik felnőttre a babát, míg elvonulunk kicsit megnyugodni.

N – Soha, de soha ne rázzunk meg egy csecsemőt!

Arról, hogy mi is az a megrázott baba szindróma, miért annyira sérülékeny a babák agya, milyen tünetei vannak és hogyan előzhetjük meg, itt és itt és még itt is olvashattál korábban.

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Forrás: University of Bristol

Fotó: Freepik

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!



Hozzászólás írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük