A betegség nem jelenthet korlátlan képernyőidőt!
Nem is volt olyan régen, amikor a tévézés volt a fő szórakozása annak a gyereknek, aki betegség miatt kénytelen volt távol maradni a sulitól. Innen szinte egy szempillantás alatt eljutottunk a mai időkig, amikor számos streaming szolgáltatás, tablet, okostelefon és a kifejezetten a gyermekek figyelmének lekötésére készült tartalmak végtelen tárháza áll rendelkezésünkre.
Ezzel együtt azonban új tartalmat kapott a képernyőidő szülői „menedzselése”, azaz annak megszabása, hogy a betegsége miatt otthon lévő gyerek mennyi digitális tartalmat nézhet vagy számítógépes játékot játszhat.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Sok szülő számára a munka és a beteg gyermek otthoni ápolása közötti zsonglőrködés adta kihívás elkerülhetetlenül oda vezet, hogy könnyebben bólint rá a több tévézésre vagy a kütyühasználatra. A digitális világ kényelmes megoldást kínál ugyanis a gyerek idejének lekötéséhez és figyelmének eltereléséhez a betegségéről.
De vajon a betegség és a panaszok automatikusan fokozott vagy akár korlátlan képernyőidőt biztosítanak-e számára?
A fejlődéslélektan kutatói számára sem egyszerű ennek a kérdésnek a megválaszolása. A válasz több tényezőtől függ, és ezek megértése segíthet a szülőknek abban, hogy hatékonyan és egészségesen kezeljék gyermekük képernyőidejét.
Kétségtelen, hogy a kedvenc digitális tevékenységekből származó komfortérzet és figyelemelterelés – legyen szó a Netflixről, videojátékokról, YouTube-videókról vagy akár a barátokkal való csevegésről a közösségi médiában – enyhítheti a rosszullét okozta kellemetlenségeket. A képernyőhasználat csökkentheti a gyermekek szorongását és fájdalomszintjét, ahogyan ezt már fájdalmas kórházi beavatkozások kapcsán kimutatták.
Ennek ellenére meg kell próbálnunk elkerülni azt a mintát, hogy minden kisebb betegséget belépőjegynek tekintsünk a végtelen képernyőidőhöz. Idővel ez azzal fenyeget, hogy a gyerekek eltúlozzák vagy akár színlelik a betegség tüneteit, hogy extra képernyőidőt nyerjenek.
Ez akaratlanul arra is vezetheti a gyerekeket, hogy a digitális tartalmak fogyasztása a betegséggel kapcsolatos kellemetlenségek vagy unalom legyőzésének legmegfelelőbb módszere, ami korlátozhatja az egészségesebb megküzdési készségek kialakítását. A legújabb kutatások szerint a technológia túl gyakori használata a kisgyermekek megnyugtatására az érzelmi diszreguláció (például dühkitörések) magasabb szintjével is összefügghet.
Hány éves a gyermek?
Ám figyelembe kell venni a gyermek életkorát is. Az erre vonatkozó irányelvek a kisgyermekek számára kevesebb, idősebb gyermekek számára több képernyőidőt engedélyeznek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nagyobb gyerekeknek nincs szükségük korlátokra. A legújabb kutatások szerint a képernyőhasználat dopamin felszabadulását váltja ki, ami arra késztet bennünket, hogy folytassuk vagy akarjuk folytatni a megkezdett tevékenységet. Ez magyarázatot adhat arra is, miért hagyják abba a gyerekek olyan nehezen a filmnézést vagy kütyüzést. A fiatalok közösségimédia-használatának mentális egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban is folyamatos aggodalmak merülnek fel.
Mennyire beteg a gyermek?
A betegség típusa is döntő szerepet játszik. Egyes betegségek, mint például a magas láz vagy az influenza, a gyógyulás elősegítése érdekében sok pihenést igényelnek. A jó minőségű alvás erősíti az immunrendszert, segítve a fertőzés hatékonyabb leküzdését. Az olyan betegségek, mint az enyhe megfázás vagy a kötőhártya-gyulladás azonban nem igényelnek annyi plusz pihenést, bár észszerű mennyiségű pihenés biztosítása általában ilyen betegségekben is előnyös. Mindkét esetben fontos, hogy figyelemmel kísérjük a képernyő előtt töltött időt, különösen lefekvés előtt. A képernyőfény stimuláló hatása megzavarhatja a gyermek alvását, akadályozva a pihenési és regenerálódási folyamatot.
Korábban milyen szabályok voltak érvényben?
Ha már korábban is voltak a képernyőidőre vonatkozó szabályok az iskolán kívüli napokra (például extra idő hétvégén vagy ünnepnapokon), ezeket alkalmazhatjuk vagy kicsit lazíthatunk rajtuk. A szabályok betartása segíthet megelőzni a mindent szabadjára engedő forgatókönyvet, ami megnehezítheti a helyzetet, miután a gyermek felépül, és vissza kell állnia a szokásos napirendbe. Ha viszont korábban sem voltak szabályok a tanítás nélküli napokra, akkor nem biztos, hogy a betegség a legjobb alkalom szigorú szabályok bevezetésére. Ez ugyanis további stresszt jelenthet a gyermek számára. Viszont érdemes ilyenkor is határt szabni, illetve összeállítani egy listát más tevékenységekről vagy lehetőségekről, amelyek középpontjában a pihenés és a gyógyulás áll. Az olvasás, a háziállattal való játék, a rejtvények, a művészet mind szerepelhet ezeken a listákon.
Természetesen az is lényeges, hogy különbséget tegyünk a szórakoztató képernyőhasználat és a számítógépen vagy táblagépen elvégzendő iskolai feladatok között.
Végül ne feledkezzünk meg arról, hogy felnőttként is gyakran a képernyő előtt töltjük az időt, amikor betegség miatt a négy fal közé kényszerülünk. Ne várjuk el a gyerekektől, hogy jobb betegek legyenek, mint mi, felnőttek!
Fotó: Shutterstock
