A fiatal pasik még mindig nem akarnak beszélni a fogamzásgátlásról – ez az oka
Péntek este van egy közepes méretű egyetemi városban, és ez sok diák számára egy dolgot jelent: ideje bulizni. Az egyetemisták elindulnak, hogy hajnalig igyanak, táncoljanak és gyakran szexeljenek. Sok diák számára többé-kevésbé elvárható, hogy egy éjszakai szórakozás része legyen az egyéjszakás kaland is.
De miközben az alkalmi szexhez való hozzáállás liberálisabbá vált, a fogamzásgátláshoz való hozzáállásban lényegesen kevesebb változás történt.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Az 1960-as évek óta, amikor a fogamzásgátló tabletta széles körben elérhetővé vált , a kutatás és fejlesztés a nők számára használható fogamzásgátló módszerek előállítására összpontosít. A feminista mozgalom ünnepelte a női fogamzásgátlókat, mivel a nőknek hatalmat adott arra, hogy maguk kontrollálják, hogy teherbe esnek-e, és ha igen, mikor.
Ám valahol az út során a nők fogamzásgátláshoz való joga átfordult a nők kizárólagos felelősségévé a nem kívánt terhesség elkerülésére.
A Culture, Health & Sexuality című folyóiratban közzétett kutatás azt találta, hogy a fiatal férfiak nehezen egyeztetik össze azt az elképzelést, hogy a nők joga, hogy rendelkezzenek saját testük felett, azzal az eszmével, hogy a férfiaknak egyenlő szerepet kell játszaniuk a fogamzásgátlással kapcsolatos döntések meghozatalában – különösen mivel a fogamzásgátlás legtöbb formája a nők testét változtatja meg a terhesség megelőzése érdekében, nem pedig a férfiakét.
Az eszmék konfliktusa
A kutatók mélyinterjúkat készítettünk 44 fiatal férfival egy nagy állami egyetemen az Egyesült Államok nyugati részén, hogy megértsék, hogyan döntenek a fogamzásgátlásról a nőkkel való szexuális kapcsolataik során. Az általuk megkérdezett férfiak egyértelműen kétféle elvárást fogalmaztak meg: úgy gondolták, hogy a férfiaknak egyenlő mértékben kellene részt venniük a fogamzásgátló használatával kapcsolatos döntésekben, de a végső szót a nőknek kellene kimondaniuk, mivel a nők viselik a fizikai és társadalmi felelősség nagy részét, ha teherbe esnek.
Úgy tűnik, hogy az egymással versengő elképzelések összezavarodása gátolhatja a férfiakat abban, hogy egyértelműen kommunikáljanak partnereikkel a fogamzásgátlásról. Ennek eredményeképpen a férfiak végül a nőktől várják el, hogy kommunikációt kezdeményezzenek a fogamzásgátlással kapcsolatban.
Egy olyan kultúrában, ahol a fogamzásgátlás szinte minden formája a nők számára készült, a legtöbb férfi nem tudott kielégítő megoldást találni a fogamzásgátlással kapcsolatos egyenlő felelősség megosztása és a nő saját teste feletti rendelkezési jogának tiszteletben tartása között. Mi több, azt mondták, hogy ez a konfliktus hozzájárult ahhoz, hogy általában vonakodtak egyáltalán foglalkozni a fogamzásgátlás kérdésével.
A kutatás eredményei arra figyelmeztetnek, hogy a fiúknak-kamaszoknak szóló szexuális egészségnevelésnek túl kell mutatnia azon az egyszerű tanácson, hogy „édes fiam, használj óvszert”.
A férfiaknak szánt fogamzásgátló tabletta kifejlesztésére irányuló új erőfeszítések ígéretesek, és segítenének csökkenteni a nemek közötti egyenlőtlenségeket a rendelkezésre álló módszerek terén. A férfi fogamzásgátló tabletta azonban még fejlesztés alatt áll, és egy ideig nem lesz széles körben elérhető.
Addig is, ha kétség merül fel, a férfiaknak egyszerűen óvszert kell használniuk. A férfiaknak nem szabad alapból feltételezniük, hogy ha a nők nem beszélnek a fogamzásgátlásról, az azt jelenti, hogy valamilyen módon védekeznek a nem kívánt terhességgel szemben. Szükséges a beszélgetés – még akkor is, ha az kényelmetlen. A férfiaknak is többet kellene tudniuk a női fogamzásgátlási formákról, hogy megértsék, milyen hatással vannak azok a nők testére, és hogy érzékenyebbek legyenek a nők igényeire ezeknek a beszélgetéseknek a során – figyelmeztetnek a tanulmány szerzői.
A férfiaknak soha nem szabad ab ovo feltételezniük, hogy bármelyik nő fogamzásgátló módszert használ. Ha kényelmetlen számukra, hogy szóba hozzák a nők számára a fogamzásgátlás témáját, akkor egyszerűen használjanak óvszert – és vegyék le a nők válláról a felelősséget, hogy nekik kelljen őket kérniük erre.
Ebben és más módon is olyan konszenzust kell kialakítanunk a szexuális kapcsolatokról, amely túlmutat a nemek harcának megközelítésén, amelyben a férfiak és a nők szükségletei és vágyai látszólag ellentétesek. Ebben a tanulmányban a férfiaknak nem voltak meg a szükséges eszközeik ahhoz, hogy felelősségteljesen vegyenek részt a szexben, ami végül nagyobb felelősséget rótt a nőkre.
Angéla
