A halál a tamponból is érkezhet? – a toxikus sokk szindrómáról
Pár hónapja már írtam a tamponhasználat veszélyeiről, és ennek kapcsán szó esett arról, hogy a menstruációs tölcsér sem teljesen veszélytelen ebből a szempontból. Akkor éles vita alakult ki az Anyás-Apás Facebook-oldalán, melyben sokan amellett kardoskodtak, hogy ezek a veszélyek fel vannak fújva, és ilyen velük soha nem fordulhat elő.
Aztán az élet sajnos újra és újra bizonyítja, hogy a toxikus sokk szindrómában (TSS) szemben senki nem érezheti bombabiztosan bebiztosítva magát.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Elöljáróban annyit, hogy azt szeretem néhány angol nyelvű bulvárlapban (mint amilyen például a Daily Mail vagy kevésbé a Mirror), hogy nemcsak D kategóriás celebecskék húsz évvel ezelőtti történeteiről adnak hírt, hanem – fogalmam sincs, hogy tudatosan vagy sem – olyan történeteket is közreadnak, melyek valamilyen egészségi problémára, veszélyre hívják fel a figyelmet.
Így került elém egy ilyen lap internetes oldalán egy Észak-Karolinában élő 32 éves ötgyermekes édesanya története. A Greta Zarate nevű nő a menstruációja első napján influenzára emlékeztető tüneteket észlelt magán, láza volt, rázta a hideg, és fájtak az izmai. Négy napig kúrálgatta magát otthon, mire odáig súlyosbodott a helyzet, hogy bement a helyi kórházba, ahol a lázon kívül azt is észlelték az orvosok, hogy vérnyomása vészesen alacsony szintre esett.
Állapota olyan súlyos volt, hogy intenzív osztályra került, ám az elvégzett vizsgálatok (ultrahang, röntgen CT) sem derítette ki a súlyos állapot okát. Végül nőgyógyászt hívtak hozzá, aki bakteriális fertőzést, úgynevezett toxikus sokk szindrómát állapított meg nála.
Az életveszélyes fertőzés hátterében valószínűleg tamponhasználat állt, az abban elszaporodott baktériumok a hüvelyhám mikroszkopikus, szemmel nem látható sérülésein keresztül a szervezetbe jutva idézték elő a súlyos állapotot.
„Hallottam már a toxikus sokk szindrómáról, de csak annyit tudtam róla, hogy ilyen létezik, de fogalmam sem volt, milyen tünetek esetén kellene gondolnom rá. A menstruációm első napján kicsit furcsán éreztem magam, rossz volt a közérzetem. Három napi ágyban maradtam abban a hitben, hogy elkaptam az influenzát, és recept nélkül kapható gyógyszerekkel kúrálgattam magamat. Most már tudom, hogy a bőrkiütésen kívül a toxikus sokk szindróma össze tankönyvi tünete fennállt nálam – hányinger és hasmenés, szédülés, láz és izomfájdalom –, de végig abban a hitben voltam, hogy ezeket influenza okozza. De hiába maradtam ágyban és szedtem a gyógyszereket, csak egyre rosszabbul és rosszabbul lettem. A lázam az egekbe szökött, rázott a hideg, és nagyon gyenge voltam. A nővérem ápolónő a kórházban, ő sürgetett, hogy hívjak segítséget a gyerekek mellé és menjek be a kórházba. A kórházban először az orvosok sem tudták, mi a bajom. Csak azt látták, hogy a vérnyomásom nagyon alacsony, de sem a r9ntgen, sem a CT nem mutatott semmi kórosat. Nagyon megijedtem, hogy valami halálos bajom van. Mindenféle szakorvost hívtak hozzám, csak éppen nőgyógyászt nem. Akkor az egyik nővérnek eszébe jutott, hogy talán a tamponnal összefüggő toxikus sokk szindrómám van, ekkor jött a nőgyógyász, és így derült ki a fertőzés. Nekem szerencsém volt, mert utólag tudtam meg, hogy a fertőzésből kiinduló általános vérmérgezés akár halálos is lehet, de ha nem, akkor is előfordulhatott volna, hogy amputálni kell valamelyik végtagomat” – mesélte el utólag az ötgyerekes anya a kálváriáját.
A toxikus sokk szindrómáról
A toxikus sokk szindróma minden 100 ezer nő körül egynél fordul elő, így nem mondhatjuk, hogy mindennapos lenne, de nem is számít extrém ritkaságnak. A leggyakoribb kórokozója a Staphylococcus (sztafilokokkusz) vagy Streptococcus (sztreptokokkusz) nevű úgynevezett gennykeltő baktérium, mely normális körülmények között megtalálható például a bőrünkön anélkül, hogy bármilyen problémát okoznak. Baj akkor van, ha ezek a kórokozók a véráramba jutnak és ott veszélyes méreganyagokat, úgynevezett toxinokat kezdenek el termelni.
A tamponhasználat ideális körülményeket teremt ezeknek a baktériumoknak az elszaporodásához, hiszen a tampon által felszívott, ott bomlásnak induló menstruációs vér kiváló táptalajt jelent e baktériumok számára – különösen akkor, ha nem történik meg rendszeres időközönként a tampon cseréje, hanem az hosszabb ideig a helyén marad. Ha még mikroszkopikus sérülések is vannak a hüvelyben, akkor minden körülmény adott a TSS kialakulására. Egészen pici hámhorzsolások, hámsérülések pedig – némileg paradox módon – éppen akkor alakulhatnak ki, ha túl hamar cseréljük a tampont, és a nedvességgel még kellően át nem itatott tampon feldörzsöli a hüvely érzékeny falát.
tehát az se jó, ha túl ritkán, de az se, ha túl gyakran cseréljük a tampont. Nem könnyű eltalálni az egyensúlyt.
Mindent tudsz a menstruációról? Itt próbára teheted magadat:
Mi az igazság a menstruációról? – kvíz
A tampongyártók figyelmeztetnek erre a veszélyre: minden tamponhasználó találkozott már a dobozba csomagolt tájékoztatóval, mely a toxikus sokk szindróma veszélyeire figyelmeztet és felhívja a figyelmet arra, hogy a tampont max. 6 óránként, de bőségesebb vérzés esetén szükség szerint korábban is cserélni kell.
A TSS az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején került be a köztudatba (és az újságok címoldalára), miután több fiatal nő is belehalt a fertőzésbe.
A toxikus sokk szindróma tünetei
Mindig gondolni kell toxikus sokk szindróma lehetőségére, ha tamponhasználat mellett láz, hányás, fejfájás, izomfájdalom, torokfájás, vérnyomásesés, bőrkiütés jelentkezik. (Nem feltétlenül áll fenn az összes felsorolt tünet egyidejűleg!)
Fotó: Daily Mail
#toxikus_sokk_szindróma #toxikus_shock_szindróma #tampon #tss #menstruáció
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
