A kislányom segített túlélni a kemoterápiát és a mellrákot
Egy daganatos betegség mindenki, idős és fiatal számára egyaránt nagy teher. De talán még nagyobb megpróbáltatás annak, akinek gyermekéről is gondoskodnia kell amellett, hogy igyekszik a lehető legjobban kijönni ebből a pokolian nehéz helyzetből.
Egy édesanya arról vall, milyen megpróbáltatások elé állította a mellrák. Azt mondja, nyolcéves kislánya segített neki túlélni a betegséget és a kezeléseket.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A 41 éves Suman 2019-es éve igen mozgalmasra sikerült, például két költözést is levezényelt a család. Azonban alighogy berendezkedtek új otthonukban, hiszen egy csomót tapintott a mellében. Ám állandóan talált valami okot arra, hogy ne menjen orvoshoz, azzal nyugtatta magát, hogy a csomó könnyen elmozdítható, sőt volt, hogy nem is tudta igazán kitapintani. Időnként azonban valami furcsa, csipkedő fájdalom is rátört melltájékon.
Mielőtt azonban nekidurálta volna magát, hogy végre orvoshoz forduljon, a nyakunkba szakadta covid – így sok minden mással együtt a diagnosztikai vizsgálatok is háttérbe szorultak.
„Akkor már szörnyű fájdalmaim voltak, és egyre jobban stresszeltem amiatt, hogy mi lehet a bajom. Végre eljutottam nőgyógyászhoz, aki ultrahangvizsgálatra küldött, de ott a járvány miatt nem fogadtak a zárlat miatt.”
Már 2020-at írtunk, amikor egy reggel a Facebookon görgetve egy bejegyzésre bukkant, melyben mintha saját magát látta volna.
„Egy lány posztolta, hogy hasonló tünetei vannak, mint amiken én keresztülmentem. És azt írta, hogy azt mondogatják neki, hogy nem lehet rák, az nem ilyen érzés. De kérlek, ne hallgass másokra! Abban a pillanatban, amikor kétség ébred benned, menj orvoshoz!”
Azt mondja, hogy a Facebook-posztot elolvasva mintha egy kapcsoló átkattant volna az agyában: elhatározta, hogy ha törik-szakad, a tüneteinek a végére jár.
Aztán eljött a nap, amikor mindent megváltozott. A csomóból biopsziát vett az orvos, és amikor Suman elment a klinikára az eredményért, az orvos szelíd hangon elmagyarázta, hogy rosszindulatú csomóról, 2-es stádiumú mellrákról van szó.
„Amikor az orvos ezt mondta, összeomlottam. A legelső gondolatom az volt, hogy haldoklom, és felrémlett előttem a kislányom arca is. Anyaként nem a haláltól félsz, hanem attól, hogy ha meghalsz, ki fog gondoskodni a gyermekedről? Senki sem tudja úgy szeretni a gyermekedet, mint te. Még jobban összeomlottam. Nem nagyon emlékszem az orvos szavaira, csak az kattogott a fejemben: most mi lesz?”
A következő megpróbáltatást az jelentette, hogy el kellett mondaniuk kislányuknak, hogy az anyukája nagyon beteg.
„Nagyon sírt, mert gyermekként csak annyit értett az egészből, hogy most valami nagyon rossz dolog történik az anyukájával. De amikor látta, hogy mosolygok és erős vagyok, megnyugodott. Hirtelen nagyon megváltozott, egy csapásra nagyon erős lett. És amikor nehéz idők voltak, ő motivált engem!”
„Olyan volt az egész, mintha egy megrázó film pergett volna előttem. Aztán megacéloztam magam és igyekeztem továbblépni. Folytattam a kezeléseket, és azzal bátorítottam a többi beteget, hogy soha nem láttak sírni. Igen, az élet nem könnyű. Volt, hogy összeomlottam, de újra és újra erőt vettem magamon.”
És hogy mi volt a legnehezebb a sok nehézség közül?
„Nem volt könnyű, de a félelem a legnehezebb. A kezelések mindenféle mellékhatást okoztak, de ezeknél sokkal rosszabb volt a félelem attól, mi fog történni, mit hoz a jövő. Voltak pillanatok, amikor legszívesebben feladtam volna, De olyankor a lányom biztatott, hogy erős vagyok, és milyen szuper, hogy már idáig eljutottam. És hogy nem adhatom fel. Ő volt az én támaszom.”
Suman szerint a másik pokoli dolog a betegség magánya:
„A betegséggel mélységes magány is jár. A mellrák – és általában a rákbetegség – sok ember szemében még mindig tabu, amiről nem „illik” beszélni. Sokszor még a nővérek és más egészségügyi dolgozók sem értik és érzik, min megyünk keresztül. Nagyon fontos, hogy előálljunk és beszéljünk arról, ami történik. Meg akkor is, ha ez próbatétel a szeretteinkkel való kapcsolat szempontjából is.”
Fotó: Dreamstime
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
