A lányok tényleg elhiszik, hogy kevesebbet érnek, mint a fiúk?
Két okos, szorgalmas és csodaszép felnőtt nagylány anyukájaként felkeltették az érdeklődésemet és felkavartak a Science című folyóiratban pár éve megjelent tanulmány eredményei, amelyek szerint a kislányok 6 éves korukra kevésbé bíznak saját zsenialitásukban, mint a fiúk.
A lányok tényleg már ilyen korán elhiszik azt a társadalmi sugallatot, hogy a fiúknál kevésbé tehetségesebbek, értéktelenebbek, ha tudásról és képességekről van szó? Elhiszik, hogy kevesebbet érnek és már kisgyermekkorban így tekintenek magukra?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Abból a feltételezésből kiindulva, hogy társadalmunk hajlamosabb a képességek és zsenialitás fogalmát a férfi nemmel azonosítani, mint a nőkkel, a kutatók 240, 5 és 7 éves kor közötti gyereket kérdeztek meg annak kiderítésére, vajon ők is hasonlóan vélekednek-e. A gyerekeket számos csoportos tevékenység során figyelték meg.
Az egyikben hallottak egy történetet valakiről, aki nagyon okos, és arra kérték őket, hogy találják ki, hogy az illető férfi vagy nő. Egy másik tevékenység során a kutatók 160 gyereket kérdeztek meg arról, hogy inkább az igazán okos gyerekeknek szóló játékot vagy az igazán szorgalmas gyerekeknek szóló játékot játszanák-e szívesebben. A fiúk és a lányok egyaránt a szorgalmasaknak szánt játék iránt érdeklődtek. A lányok kevésbé mutattak érdeklődést az okos gyerekeknek készült játék iránt.
A kutatók megállapították, hogy 5 éves korban még mind a lányok, mind a fiúk pozitívan tekintenek saját nemükre. Ám 6 és 7 éves korukra a lányok már kevésbé asszociálnak arra, hogy zseniálisak, és még az is előfordulhat, hogy megpróbálnak távol maradni a nagy intelligenciát igénylő tevékenységektől. Ami pedig ennél is aggasztóbb: a lányok saját intelligenciájukról alkotott elképzelései hosszú távú hatással vannak az életükre.
„Bár puszta sztereotípia, ha a zsenialitást a férfiakkal azonosítják, és nem kell különösebben magyarázni, hogy messze nem felel meg a valóságnak, mégis hatással lehet a lányok törekvéseire és esetleges karrierjükre”
– mondja a vizsgálatot vezető pszichológus professzor.
Egy másik szakértő saját kutatásuk tapasztalataival egészíti ki a fentieket:
„Korábbi munkáinkban azt találtuk, hogy a felnőtt nők kisebb valószínűséggel szereznek felsőfokú végzettséget olyan területeken, amelyekről úgy gondolták, hogy „zsenialitást” igényelnek. Az új eredmények azt mutatják, hogy ezek a sztereotípiák már szívszorítóan fiatal korban elkezdik befolyásolni a lányok választását.”
Persze tagadhatatlan, hogy káros sztereotípia ide vagy oda, rengeteget számít az, hogy a lányainkat hogyan neveljük. Hogy kapnak-e bátorítást otthon, vagy csak a fenti sztereotípia megerősítését. Bizonyos szintig nem tartom ördögtől valónak a nemi sztereotípiákat, hiszen fiúk és lányok, nők és férfiak másban és másként vagyunk jók, ami pozitívumot jelenthet és stabilitást teremthet az élet különböző területein. Mégis mindig arra neveltem a lányaimat, hogy bármit elérhetnek, nincsenek határok és korlátok – az pedig különösen ne kösse béklyóba őket, hogy lánynak születtek, mert nőnek lenni igenis csodálatos dolog. Szerintem sokan valljuk ezt szülőként. Ez a tanulmány nem cáfol semmit, ugyanakkor megerősítést ad arra, hogy lányos szülőként bőven van még tennivalónk.
Forrás: Science
Fotó: Dreamstime
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
