A mama és a baba se igyon mérgező ivóvizet!
Egy mondat egy tudományos kutatásból: a nitrátos ivóvíz fogyasztása növeli a koraszülés kockázatát. És ami mögötte van… Mert senkinek ne legyenek illúzió, a nitrátos ivóvíz koraszülést okozó hatásával kapcsolatos megállapítások nem brit tudósok holmi elvont következtetései, melyek ki a csudát érdekelnek, mert a nitrátos ivóvíz Magyarországon is probléma.
És nemcsak a várandósság alatt, hanem a pici gyerekek szempontjából is. És nemcsak a víz, hanem a zöldségek is. Félelmetesen hangzik? Elmagyarázom.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A kaliforniai egyetem kutatói a közelmúltban hozták nyilvánosságra eredményeiket, melyek szerint a nitrátos vizet fogyasztó várandósok körében gyakrabban fordul elő spontán koraszülés. Megállapításaik csaknem 1,5 millió szülés adatain alapulnak a 2000 és 2011 közötti időszakból. Azt találták, hogy a terhesség 20. és 31. hete közötti koraszülések összefüggésben állnak az ivóvíz nitrátkoncentrációjával: az 5 mg/l nitrátot tartalmazó vizet fogyasztó várandósokhoz képest több mint 2,5-szeres volt a koraszülés valószínűsége, ha a nitrátkoncentráció elérte vagy meghaladta a 10 mg/l-t, míg 5 és 10 mg/l-es nitrátkoncentráció esetében a spontán koraszülés rizikója majdnem 1,5-szeres. A 32. és 36. hét között megindult szülésekre vonatkozóan a kockázat emelkedése kisebb mértékű, de egyértelmű különbségek vannak az ivóvíz nitrátkoncentrációja szerint.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy amennyiben a további kutatások és megerősítik az összefüggéseket a spontán koraszülések előfordulása és az ivóvíz nitrátkoncentrációja között, a hatóságoknak meg kell fontolniuk az egészségügyi határértékek újragondolását.
Hogyan kerül a nitrát az ivóvízbe?
A nitrát többnyire mezőgazdasági tevékenység következtében kerülhet a talaj vízrétegeibe, például műtrágya- vagy más növényvédőszer-maradványokkal. A másik forrás a galvanizált vezetékekben pangó víz.
Ahol vezetékes ivóvíz van, ott nem jelent veszélyt a nitráttartalom, mivel az egészségügyi és vízügyi hatóságok rendszeresen ellenőrzik az ivóvíz minőségét. Probléma ott adódhat, ahol a család fúrt vagy ásott kútból nyeri az ivóvizet, melynek összetételét nem ellenőrzik rendszeresen. Amennyiben a kút nitráttartalma meghaladja az egészségügyi határértéket, nem alkalmas a csecsemő táplálására. Magyarországon az egészségügyi határérték 50 mg/l (a 20112001. Korm. rendelet alapján). Hazánkban Borsod, Nógrád, Baranya és Pest megye települései veszélyeztetettek leginkább.
Sokakban él az a tévhit, hogy a kútvíz forralással nitrátmentesíthető, ám a víz forralása csak a baktériumokat pusztítja el, ám nem távolítja el a nitrátot, sőt a víz bepárlásával még növelheti is a nitráttartalmat.
Miért veszélyes az ivóvízben lévő nitrát?
Felnőttek számára kevésbé okoz gondot a nitrátos ivóvíz, ám a csecsemők és kisgyermekek szervezete még fejletlen ahhoz, hogy közömbösíteni tudja a nitrátot, hiszen csak kb. 3 éves korra alakul ki a nitrát semlegesítésére képes enzimrendszer. A nitrát a vér oxigénszállításáért felelős hemoglobinhoz kötődve azt átalakítja, így alkalmatlanná teszi feladata ellátására. Az így kialakuló hemoglobin-variáns a methemoglobin, az állapot pedig a methemoglobinémia, népies nevén kék betegség. A betegség nevét onnan kapta, hogy az oxigénszállítás elégtelensége miatt a bőr kékessé válik.
A tünetek jellegzetesek: a kisbaba először látszólag teljesen jól van, majd a bőre hirtelen kékes-lilás színűvé (cianotikussá) válik (mint amikor a hideg vízben régóta lubickoló kisgyerek szája is elszíneződik, ez azonban ártalmatlan jelenség), és légzési nehezítettség is kialakul. Ez az úgynevezett kék csecsemő (blue baby) szindróma. Súlyosabb esetekben azonnali orvosi beavatkozás nélkül a kórkép fulladásos halállal végződhet.
Ma már azonban a vezetékes víz elterjedése folytán ritkán fordul elő megbetegedés. Míg 1976 és 1988 között Magyarországon több mint 1600 megbetegedést és 24 halálesetet regisztráltak, az 1990-es évek végén a megbetegedések száma országosan 10 alá csökkent, és haláleset nem fordult elő.
Csak ivóvízzel kerülhet be a baba szervezetébe nitrát?
A termesztett zöldségek és gyümölcsök nitráttartalma függ a termesztett növény fajtájától, a termesztési módszertől, a felhasznált műtrágyától, az évszaktól, valamint a fénytől. A nitráttartalom alapján három csoportot különböztetünk meg. A leveles zöldségeknek (saláta, cékla, spenót, zeller) van a legnagyobb nitráttartalma (>1000 mg/kg), 100–1000 mg/kg-os, közepes nitrát tartalommal jellemezhető a burgonya, a káposzta, a tavaszi zöldségek, a répa, a zöldbab és a padlizsán, míg a harmadik kategóriában a legalacsonyabb nitráttartalommal (<100 mg/kg) rendelkező növények vannak: spárga, hagyma, friss gyümölcsök, paradicsom, zöldpaprika, szójabab-csíra, gomba, gyümölcsök, mint ribizli, egres, málna, cseresznye, szamóca.
Sajnos minden év őszi-téli, kora tavaszi időszakában előfordul, hogy súlyos, cianotikus tünetekkel járó nitrát mérgezéssel, életveszélyes állapotban kórházba kerül egy-egy csecsemő. A nitrátmérgezést csecsemőknél okozhatja például a házi készítésű sárgarépapüré és a főtt cékla, amelyet sajnos sem a zöldségek, sem az elkészített ételek hűtve tárolása nem tud megakadályozni.
Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló 1881/2006/EK rendeletben az élelmiszeripar által előállított bébiételek esetében 200 mg/kg nitrát határérték került meghatározásra. A jogszabályban leveles zöldségekre (saláta, spenót) megállapított határértékek 2000 és 4500 mg/kg közöttiek, céklára nincs határérték megállapítva.
Forrás: Environmental Health Perspectives, Kockázatos.hu, Kormányhivatal, Nébih
Fotó: Adobe Stock
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
