A Pszichológus Pasi tanácsai a gyermekek digitális neveléséhez
Gamer, édesapa, pszichológus egy személyben, de mindhárom szerepben más és más szabályokat állít fel a digitális életével kapcsolatban Tóth Dániel, vagy, ahogy az online világban ismerik, a Pszichológus Pasi. A szakember a digitális nevelés haza úttörője, mégis tudja, a saját lurkóival sem lesz egyszerű végigjárni a helyes utat.
Sok szülő félti attól gyermekét, hogy belevesse magát a videójátékok világába, mert attól tartanak, hogy ártalmas lehet a számára. Ennél nagyobbat nem is tévedhetnének, erre ékes bizonyíték Tóth Dániel, aki fiatal korától szenvedéllyel játszik, így nemcsak a pszichológus szemszögéből ismeri ezt a területet, hanem mondhatjuk, hogy benne volt és van a sűrűjében is!
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Nem meglepő, hogy sokak első kérdése az hozzá, hogy miként kezeljék a gyerek digitális hobbiját.
„Én úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes támogatni a videójátékok nyújtotta kikapcsolódást, hasznára is válik a gyereknek, hiszen a szabadság érzésével ajándékozza meg, fejleszti a kreativitását, problémamegoldó készségét is azzal, hogy döntéseket kell hoznia a játék során.”
Személyiségfüggő, hogy kit milyen típusú játékok találnak meg, kötnek le, de a későbbiekben ez is kamatoztatható, például a továbbtanulás vagy épp a karrierépítés terén. – tudtuk meg Tóth Dánieltől, aki saját gyermekkoráról is mesélt.
„Gamerként volt olyan időszakom, amikor a játék volt az első számomra, persze a tanulás mellett. A szüleim ugyanis a nevelésem során olyan keretrendszert állítottak fel, ami nem a tiltáson alapult, hanem azon, hogy össze kell hangolni a játékot a kötelezettségeimmel. Apaként pedig tudom, hogy nekem is hasonlóképp kell nevelnem és tanítanom a gyermekeimet annak érdekében, hogy biztonságban legyenek a digitális világban.”
Hogyan kell a digitális nevelést a gyakorlatban elképzelni?
A szakértő véleménye szerint a digitális nevelés már egészen korán, a gyermek kétéves korában elkezdődhet és el is kell kezdődnie.
„Kétéves korig egyáltalán nem tartom jónak, sem szükségszerűnek, főleg nem egészségesnek azt, ha egy gyermek kezében digitális holmi kerül. Mégis, gyakori, hogy a szülők egyfajta digitális cumiként használják a kütyüket, mert amíg a gyerekek játszanak vagy videókat néznek, addig is csendben vannak. Ez a legrosszabb, amit tehetünk!”
A digitális nevelés lényege, hogy a gyermek megtanulja a helyén kezelni a különböző eszközöket és tartalmakat. Ez kétéves kortól lehet pár perces videóhívás a nagyszülőkkel vagy rövid, a gyerek korosztályának való videók megnézése, később pedig közös internetezés.
Nagyon fontos, hogy olyan bizalom legyen a szülő felé a gyerekben, hogy bármit el tudjon neki mondani, azt is, ha valami olyat tapasztal a digitális világban, amit nem tud értelmezni vagy épp fura a számára, ezek a dolgok ugyanis akár komoly veszélyt is rejthetnek.
A pszichológus abban is következetességet javasol, hogy mikor kaphat egy gyerek saját készüléket, legyen szó okostelefonról vagy tabletről, számítógépről.
„A felkészítés fontos része a digitális kommunikáció és a „házirend”, mint ahogy a természeti népek előre felkészítik a gyermekeket a rájuk váró kihívásokra. Úgy gondolom, hogy addig, amíg nincs kellőképpen felkészítve egy gyerek a digitális világra, addig nem jó, ha szabadjára engedjük egy saját, csak általa használt eszközzel. Ezt a saját gyermekeim esetében is nagyon komolyan veszem”
– vallja a szakértő.
A szűrőprogram egy idő után csak placebo
Sok szülő abban a hitben ringatja magát, hogy a számítógépekre, tabletekre és okostelefonokra telepített szűrőprogramok megoldják a szülői felügyelet kérdését, hiszen a gyerekek nem jutnak hozzá olyan tartalmakhoz, ami nem nekik való.
Tóth Dániel azonban rossz hírrel szolgál ezen a téren:
„A helyzet az, hogy egy 10-11 éves gyerek már könnyedén fel tudja oldani az ilyen korlátozást. Egyrészt egy kis kutatómunkával megtalálhatóak a leírások az interneten, másrészt a csoporttársak egymásnak mutatják meg, hogy lehet megszabadulni az akadályozó tényezőtől, ami után szabad a vásár!”
A pszichológus apaként is tudja, ha nem kezdődik el időben a gyermekek digitális nevelése, akkor az évek során digitális Mauglikká válnak, hiszen egy megfelelően korlátozó, mégis támogató keretrendszer nélkül csak az internet farkastörvényeire hagyatkozhatnak az online világban.
Pszichológusként a gyereket és a szülőt is kezelni kell
Kevés olyan pszichológus van, akit a digitális világ iránt érdeklődő gyerekek elfogadnak, de a Pszichológus Pasi ilyen. Nem csoda, hiszen Dániel saját tapasztalatai alapján kapcsolódik a gamer világhoz, saját Youtube csatornáján számos edukációs videót láthatunk.
Könnyed és érthető stílusa révén könnyen közel tud kerülni a lurkókhoz. De mi a helyzet a szülőkkel?
„Ritka, hogy egy szülő is tanulni, fejlődni akarjon a digitális ismeretek terén. Jó részük inkább egyfajta boldog strucc állapotban él és úgy gondolja, ezen szükségtelen változtatnia. Ha azonban egy gyerek problémás, akkor ott a szülővel is dolgozni kell, hiszen a gondok nem maguktól alakultak ki, ott a család teljes egésze felelős a helyzetért. Ha a gyermek és a szülők képesek együttműködni, a problémák jelentősen csökkennek, akár el is tűnhetnek”
– tudtuk meg Tóth Dániel pszichológustól, a Pszichológus Pasitól, aki 15 évnyi digitális térben végzett kutatómunkája eredményét és az aktuális trendeket, tapasztatokat ötvözte a most megjelent Digitális nevelés – Útikalauz az internet, a videójátékok és okoskütyük útvesztéjéhez című könyvében.
A könyv részletesen taglalja a gyermekek egyes életkori szakaszaira jellemző tartalomfogyasztási szokásokat, és egyfajta mankóként szolgál a szülőknek ahhoz, hogy lépésről-lépésre haladva fedezzék fel együtt a digitális világ jótékony lehetőségeit, azonban megóvják gyermekeiket a rájuk leselkedő veszélyektől.
(X)
