Vendégszerző · 2023.10.03 03:00 · 5 perc

A többgyerekes anyukákat nem zavarja a sok zsivaj és kiabálás?

A címben szereplő kérdés a Redditen hangzott el. Az is megérne egy misét, hogy a kérdés miért az anyukákra vonatkozik és miért nem úgy általában a szülőkre. De ezen most lépjünk túl és nézzük meg, hogy a kommentelők hogyan vélekednek a kérdésről.

Azt például tudtad, hogy az evolúció alakította olyan frekvenciájúra a csecsemők sírását, hogy az a leginkább fülsértő legyen? Ez biztosította ugyanis, hogy a babára minél gyorsabban felfigyeljenek a felnőttek, és mihamarább segítséget kaphasson.


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

Előbb a poszt a kérdéssel:

„Légyszíves ne értsetek félre, nem a nagycsaládosok ellen vagyok. Csak azért, ha belegondolunk, ahol mondjuk 3+ gyerek van (tervezettek), ott sokkal nagyobb a sikítozás, kiabálás, zaj, állandó mókuskerék, mint ahol 1 vagy 2 gyerek van. Vagy annyira szeretik a gyerekeket, hogy többedszerre is szeretnék bevállalni?”

És néhány válasz:

„Mi vállaltuk ezt, én direkt szeretem.”

Nekem ugyan még csak 1 gyerekem van, így nem tudok nagyon érdemben hozzászolni, de mi, szülők vállaltuk ezt. Egyébkent engem kifejezetten boldoggá tesz, ha a kisfiam díbol, hangoskodik, kacag és társai. Azért azt is hozzátenném, hogy nem egyszerre jön (általaban) 3 gyerek, így szerintem a hangzavarhoz fokozatosan hozzá lehet szokni. De mondom, én külön nagyon szeretem hallani a boldogságát, bár lehet, azért van, mert én bántalmazó családban nőttem fel, ahol büntetés járt azért, ha élveztünk bármit is.

„Van, amikor egy gyerek nagyobb zajt csap, mint másik négy.”

Múltkor voltunk kerti partin, volt ott egy 4 gyerekes család is. Kérdeztem az anyukát, hogy melyik volt a nehezebb: 2-ről 3-ra vagy 3-ról 4-re? Azt mondta, az első volt a legnehezebb. Amúgy a fiam egyedül nagyobb csatazajt csinált, mint a másik 4.

„Néha kettő is sok(k).”

Nekem csak 2 van, de néha ez is sokkkk. A férjemmel sokszor nem tudunk két szót váltani, mert lehetetlen tőlük, állandóan zsivaj van nálunk.”

„Nevelés kérdése is.”

Hát… ez nevelés kérdése is és gyerekfüggő is. Én ismerek olyat is, aki 7 évesen sincs túl az ordítozós, elviselhetetlen hisztériázáson, és olyat is, aki 5 évesen egy tündér. Nyilván ők is hangoskodnak, de meg lehet velük beszélni sok mindent, és nem csapják magukat a földhöz vicsorogva. Egyébként az első pár év szerintem húzós, ameddig nem tudja magát és az érzelmeit kifejezni szavakka… Nekem egyik fejlesztőnk azt mondta, hogy az első három évben kell odatenni magunkat legjobban szülőként, nagyon sokat foglalkozni velük, mert ez ad a gyereknek egy stabil alapot, onnantól mar „megy magától”.

„Van, amikor zavar, de nem mindig.”

Zavar persze, de nem mindig. Például ha beszélgetni próbálok valakivel és állandóan hangosan kell kiabálnom, hogy halljanak, akkor eléggé. Vagy amikor ki vagyok merülve idegileg és nyugtot szeretnék, de nincs hova bújni a gyerekzsivaj elől.

„Az én gyerekeim alapból hangosak, ez nekem is sok.”

Három fiú. A nemalvás is rossz volt. De biztos vagyok benne, hogy tartósan károsodik a hallásom. Hiszti, sírás egyre kevesebb van, de az alapbeállításuk hangos. Ha csak beszélnek, akkor is mindenki tudja, hogy a fiaim megérkeznek. A suliban, oviban is mindig probléma ez, pedig a magatartásuk egész jó, de mindig ők a leghangosabbak, ötletem sincs miért alakult ez ki így, de számomra nagyon sok.

„A sajátomat elviselem, más gyerekét viszont nem nagyon.”

Nekem ugyan egy gyerekem van, de baromi rosszul viselem a mellettünk lakó többi gyerek egész napos üvöltését és pusztítását (nem a vidám, játékos sikításról beszélek, ha nem az igazi hisztérikus üvöltésről, ami reggel 7-tol este 8-ig tart non stop. Volt már rá precedens, hogy majdnem megkértem a szülőket, hogy ugyan kezdjenek már valamit ezzel és ne csak egész nap a sört igyák meg a cigit szívják. A gyerekem konkrétan aludni sem tudott nappal, hiába volt minden ablak csukva. Engem ki tud égetni az ilyen, pedig az én lányom se a csendről híres. Nem vagyok a nagy családosok ellen, van az utcában olyan család is, ahol 3 kicsi gyerek van és gyönyörűen játszanak, nem balhéznak. Mondjuk velük törődnek is a szüleik, és nem az van hogy a huszadik „anya, apa gyere” Hívásra se reagálnak például.

Neked hány gyereked van? És hogyan álltok a hangoskodással?

Forrás: Reddit

Fotó: Freepik

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!



Hozzászólás írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük