Aneszteziológus erőszakolt meg egy szülő nőt – hol tehet panaszt?
Egy korábbi cikkben már szó esett arról, milyen erőszak érheti a nőket a szülőszobában. No, nem a szó szoros értelemben vett megerőszakolásról van szó, de a verbális abúzus legalább akkora mentális pusztítást tud véghez vinni, különösen akkor, ha egy olyan esemény – a gyermekszülés – kapcsán történik, melynek életed legszebb eseményének kellene lennie. Előfordulnak azonban egészen kirívó esetek is, szerencsére ritkán. Most például egy brazil altatóorvosnak azzal sikerült bekerülnie a köztudatba, hogy nemi erőszakot követett el egy császármetszésen éppen áteső nőn – és talán több nőn is.
Az ilyen esetek értelemszerűen a rendőrség hatáskörébe tartoznak, ezért beszéljünk inkább arról, mit tehetsz, ha nemi erőszakig azért nem fajulnak a dolgok, de elégedetlen vagy azzal, ahogyan a kórházban vagy más egészségügyi intézményben bántak veled.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A 32 éves altatóorvost azzal vádolják, hogy állítólag császármetszés közben megerőszakolt egy anyát, és arra is van gyanú, hogy ugyanazon a napon két másik nőt is megtámadhatott egy brazíliai város kórházában. A hírek szerint egy titokban felvett videó buktatta le az orvost, amint orálisan kielégíti magát egy elaltatott pácienssel. Kollégái elmondása szerint azért helyeztek el rejtett kamerát a műtőben, mert aggódtak amiatt, hogy az orvos túl sok gyógyszert ad a pácienseinek. Azért fogtak gyanút, mert az orvos annyi érzéstelenítőt használt, hogy az anyák képtelenek voltak a szülés után a kezükben tartani a babájukat.
A nő férjét állítólag kiküldték a műtőből anélkül, hogy láthatta volna újszülött babájukat, és csak akkor tudta meg, mi történt a feleségével, amikor a letartóztatás után a televízióban felismerte az orvost. Az asszony azt mondta a családjának, hogy a támadás idején azt hitte, hogy csak hallucinál, és valójában nem történik semmi rendkívüli.
Az ügy kivizsgálásával foglalkozó hatósági embereket is próbára tette az eset, hiszen azt mondják, hogy még soha nem találkoztak a praxisukban hasonló megdöbbentő és felháborító esettel. Elborzadva látták, hogy a férfi szexuálisan bántalmazza a nőt, miközben a többi orvos alig egy méterre tőle, egy műtéti függöny mögött császármetszést végez az anyán.
A kórház nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy „ez a magatartás bűncselekménynek minősül, amelyet a hatályos jogszabályoknak megfelelően büntetni kell”.
Mit tehetsz, ha sérelem ér orvosi ellátás közben?
A fenti szerencsére kirívó eset és valószínűleg extrém ritkán fordul elő, melynek felderítése és példás megbüntetése a rendőrség és a bíróság dolga.
Vannak azonban „kisebb” sérelmek, melyekért lehet és kell is szót emelni.
Egy vizsgálat szerint például minden hatodik nő számol be arról, hogy a szülés során nem megfelelően bántak vele, erőszak érte, nem vették figyelembe kéréseit és igényeit, kiabáltak vele vagy leszidták, fenyegették, zsarolták vagy magára hagyták.
Egy nemrégiben megjelent vizsgálat szerint minden hatodik nő számol be arról, hogy a szülés során nem megfelelően bántak vele, erőszak érte, nem vették figyelembe kéréseit és igényeit, kiabáltak vele vagy leszidták, fenyegették, zsarolták vagy magára hagyták.
(Erről itt írtam részletesebben.)
Egyáltalán: mi minősül betegpanasznak?
Betegpanaszként kell az egészségügyi intézménynek kezelnie minden olyan írásba foglalt tényállítást, amely a kapott kezeléssel szemben bármiféle – azaz akár szakmai, akár anyagi, akár stílusbeli – elégedetlenséget fejez ki, függetlenül attól, hogy azt a beteg személyesen, hozzátartozója vagy meghatalmazott ügyvédje által terjeszti elő.
A betegpanaszokat kötelezően kezelni kell, azaz minden panaszt kötelező kivizsgálni. Ezt a kötelezettséget az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény tartalmazza. A jogszabály kimondja, hogy a beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni, akik kötelesek a panaszt kivizsgálni és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panaszjog gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a panasz kivizsgálása érdekében a szolgáltatón, fenntartón kívül betegjogi képviselőhöz vagy más szervekhez – pl. Kormányhivatal, bíróság, Magyar Orvosi Kamara, betegszervezetek stb. – forduljon. Erre a körülményre a szolgáltató köteles a beteg figyelmét felhívni. A törvény kimondja azt is, a panaszokat nyilván kell tartani és a panasszal, illetve annak kivizsgálásával összefüggő iratokat 5 évig meg kell őrizni.
Hol kezdd?
Értelemszerűen első körben meg kell próbálni az egészségügyi személyzet azon tagjával vagy tagjaival dűlőre jutni, akik a sérelmet előidézték. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a következő lépcső az intézmény vezetése – ezzel párhuzamosan, vele egyidejűleg akár a betegjogi képviselő segítségét is bevonni az ügy rendezésébe, aki „kívülálló” harmadik személyként jó eséllyel megoldást tud javasolni a sérelem higgadt, mindkét érintett felet kielégítő rendezésére. Ha ez nem vezet eredményre, akkor érdemes az egészségügyi intézmény felettes hatóságait is bevonni, az előző bekezdésben részletezettek szerint.
Fotó: Dreamstime (a fotó nem a történet szereplőjét ábrázolja, csak illusztráció)
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
