Az anya méhnyakrákja tüdőrákot okozhat a babánál
Idén január 18-a és 24-e között kerül megrendezésre az Európai Méhnyakrák-megelőzési Hét, így ezen a héten több cikket is olvashatsz a témában, és az Anyás-Apás Facebook-oldalán a méhnyakrákról szóló korábbi cikkek linkjei is sorban újra előkerülnek. Sokat gondolkodtam, mi legyen az első cikk témája, amivel semmi más célom nincs, mint rávenni téged arra, hogy rendszeresen járj el nőgyógyászati szűrésre. Igen, te is ott, aki akkor láttad utoljára a nőgyógyászodat, amikor a gyereked megszületett, annak pedig már jó pár éve.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a cikkben szereplő forgatókönyv nagyon gyakori, mert nem, extrém ritka. De soha egyetlen anya se kerüljön olyan helyzetbe, hogy a rákot ő maga adja át gyermekének, mégpedig rögtön a megszületése pillanatában. Mert ki akarna ekkora puttonyt rakni a gyereke hátára, még mielőtt megérkezne erre a világra?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Egy olyan hét előtti napokban, aminek témája a méhnyakrák megelőzése, értelemszerűen nekem is jár az agyam, milyen téma apropóján írjak a szűrővizsgálatok és a megelőzés fontosságáról. Itt vannak például azoknak a fiatal nőknek a példái, akiket azzal küldött haza orvosuk újra és újra, hogy ne aggódjanak túl olyan dolgokat, melyek a női lét természetes velejárói, egy kis vérezgetés, némi fájdalom, görcsök, ezmegaz. Mondván: „maga még túl fiatal ahhoz, hogy méhnyakrákja legyen”. Pedig ebből a mondatból egy is túl sok. Sok, túl sok ilyen történet van, itt az Anyás-Apáson is olvashattál már ilyet, például itt és itt és még itt is, és így járt az a fiatal nő, Henrietta Lacks is, akinek méhnyakrákjából származnak az orvosi kutatásokban használt halhatatlan HeLa sejtek is. A sejtjei halhatatlanok, de Henriettát az áttétes méhnyakrák sajnos nagyon fiatalon elrabolta öt gyermekétől. Ezért nem akartam újabbat ilyen szomorú történetet hozni, ha érdekel, a linkekre kattintva elolvashatod.
Aztán – milyen az élet – éppen a múlt héten került a kezembe egy orvosi szaklap, amiben két furcsa és ritka esetről számoltak be: egy kisebb és egy kicsit nagyobb gyerekről, akiknek tüdejébe valószínűleg már a szülőcsatornán való áthaladás közben némi magzatvízzel együtt ráksejtek jutottak be édesanyjuk méhnyakrákjából.
Ide kattintva tesztelheted, hogy tudsz-e minden fontosat a méhnyakrákról.
A New England Journal of Medicine esetbemutatásában két esetet hoznak, két gyermekét, akiknek tüdejében daganatot találtak. Az egyik egy alig 2 éves kisfiú, akinél a makacs köhögés hátterében a röntgenvizsgálat árnyékokat mutatott a tüdőben. Ez már önmagában sem gyakori, de még extrémebbé teszi az esetet, ha tudjuk, hogy a szülés után 3 hónappal édesanyjánál méhnyakrákot diagnosztizáltak. A másik kisfiú esete kísértetiesen hasonló, a különbség csak annyi, hogy őt mellkasi fájdalom miatt kezdték vizsgálni 6 évesen, és az ő édesanyjánál már a várandósság alatt kiderült a méhnyak daganatos elváltozása, de azt stabilnak és valószínűleg jóindulatúnak ítélve az orvosok végül a normális hüvelyi szülés mellett döntöttek – ami utólag végzetes hibának minősült.
Mindkét kisfiú kemény kemoterápiás kezeléseken és egy nagy műtéten van túl, de jelenleg mindketten daganatmentesek. Sajnos azóta mindketten elveszítették édesanyjukat, mindkét anya áttétes méhnyakrákban hal meg.
Szerencsére extrém ritkán, de tényleg előfordul
Joggal vetődhet fel a kérdés, mi a bizonyíték arra, hogy a két gyerek rákbetegsége valóban édesanyjuk méhnyakrákjából származott, elméletileg lehetett volna véletlen egybeesés is. Nos, a választ a korszerű diagnosztika, a daganatok részletek genetikai és szövettani elemzése, az úgynevezett új generációs szekvenálás adta, ami egyértelműen bizonyította az azonosságot az anyák és gyermekek rákja között.
Az orvosok azt valószínűsítik, hogy a két baba tüdejébe valószínűleg már a megszületésük közben, a szülőcsatornán való áthaladáskor némi magzatvízzel együtt kerültek be az édesanyjuk méhnyakáról lesodródott daganatsejtek, melyek a tüdőben megtelepedve hónapokig-évekig növekedtek, szaporodtak, míg végül tüneteket okoztak.
Azt már korábbi is tudták, hogy az anyából a véráram útján (úgynevezett hematogén úton) átkerülhetnek a magzatba ráksejtek, az a forgatókönyv, amit itt leírtam, azonban extrém ritkaságnak számít: eddig összesen 20 ilyen esetről számoltak be szerte a világban, a becslések szerint minden félmillió szülésre jut egy ilyen eset.
Szerencsére nem kell tehát attól tartani, hogy nagy az esélye annak, hogy az anya így adja át babájának a ráksejteket, mert ennek valószínűsége extrém kicsi. Extrém kicsi, de nem nulla.
Forrás: New England Journal of Medicine
Itt írtam arról, milyen tünetek esetén gondolj méhnyakrákra és egy hasznos infografikát is találsz a cikkben. Ha ezeket észleled, akkor ne gondolkodj, ne várj, hátha elmúlik, hanem irány az orvos! Mert lehet, hogy tényleg csak valami banális semmiség okozza a tüneteket, de ha valamire, akkor a méhnyakrákra mindennél jobban igaz a régi bölcsesség: jobb félni, mint megijedni.
Nem tudod értelmezni a rákszűrés leletét? Segítek, kattints ide!
Szentesi Éva két könyvben is írt betegségéről, először „Hamvaimból” címmel, majd „A legfontosabbat utoljára hagytam” című könyvében. Az utóbbiról könyvajánlót is találsz az Anyás-Apáson, ide kattints, ha szeretnéd elolvasni.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
