Az apasági teszt a bizalom és a felelősségvállalás tesztje is
Belegondoltál már abba, hogy egy apasági vizsgálat nemcsak – és talán nem is elsősorban – genetikai, hanem pszichológiai vizsgálat is. Hiszen az öröklődésen kívül arról is szól, hogy a pár két tagja megbízik-e egymásban, hisznek-e egymásnak, illetve a férfi oldaláról arról is, hogy akar-e és tud-e felelősséget vállalni a tetteiért és leginkább a még meg sem született babáért.
Erről is szól annak a nőnek a története, aki egy közösségi oldalon mesélt arról, hogy összetörte a szívét, amikor a párja arra kérte, hogy genetikai apasági vizsgálattal és bizonyítsa, hogy valóban a férfi a gyermeke apja.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Pár napig emésztgette magában a kérdést, de csak nem tudott rájönni, mivel adott okot erre a kérdésre, hiszen egész kapcsolatunk alatt hűséges volt a párjához. Abban azonban megerősítette ez a kérés, hogy nem akarja olyannal összekötni az életét, aki ennyire nem bízik meg benne. Ezért is döntött úgy, hogy a közösségi oldalon önti ki magából a csalódottságát.
De nézzük, mit írt ő a közösségi oldalon:
„Három éve vagyok együtt a párommal, aki az első olyan partnerem az életemben, akit teljes szívemből igazából szeretek. Ezért és döbbentem meg annyira, amikor a múlt héten hazaérkezve azzal fogadott, hogy csináltassak egy apasági tesztet. Körülbelül úgy kérdezte, olyan hangsúllyal, mintha csak azt kérdezte volna, mi lesz a vacsora. Elképedtem rajta, hogyan jutott ilyesmi az eszébe, hiszen a kisfiunk az ő kiköpött mása. De még furcsább volt az indoka, mert arra hivatkozott, hogy biztosnak, ezer százalékig biztosnak kell lennie abban, hogy valóban ő a gyerek apja.
Csak annyit válaszoltam neki akkor, hogy adjon egy kis időt arra, hogy átgondoljam a kérését. Pár nap gondolkodás után beleegyeztem abba, hogy elvégeztessük az apasági tesztet, hiszen nincs semmi titkolnivalóm. Soha nem csaltam meg és a jövőben sem csalnám meg soha. Viszont azt is eltökéltem, hogy ha bebizonyosodik a nyilvánvaló, vagyis hogy valóban ő a gyermekem apja, akkor azonnal, még aznap szakítok vele, és aztán már csak arra törekszem, hogy minden tőlem telhetőt megtegyek, hogy kellően együttműködő legyek a vele való kapcsolattartásban. Addig is megteszem az első lépéseket, hogy egy ügyvéddel előkészítsük a láthatási jog körüli kérdéseket. Annyit még megjegyeznék, hogy a családomnak és a barátaimnak még nem is beszéltem a terveimről, mert attól félek, nem értenek meg a döntésemet. A párom pedig talán elgondolkodik azon, megért-e ennyit neki egy apasági teszt és az ezer százalékos bizonyosság, hogy valóban ő a kisfiunk édesapja.”
Bizalom és felelősség
A bizalom a sikeres kapcsolat talán legfontosabb eleme. Ez az, ami lehetővé teszi, hogy két ember megnyíljon egymás előtt, és megossza legautentikusabb énjét anélkül, hogy ítélkezéstől vagy megszégyenítéstől kellene félnie. Bár nem teljesen világos, hogy a fenti sztoriban a férfi miért lett hirtelen ennyire gyanakvó, nyilvánvalóan már nem hisz a párja szavainak és tetteinek. Még ha nincs is kézzel fogható bizonyíték arra, hogy a nő hazudik, titkol valamit vagy a háta mögött tesz dolgokat, úgy tűnik, hogy a férfinak egyszerűen az az érzése, hogy valami nincs rendben, és ez a gondolat teljesen befészkelte magát a fejébe. Az üzenet, amit küldött, azonban egyértelmű volt:
„Nem bízom meg többé benned.”
Ilyen esetekben a nyílt kommunikáció talán még mindig megmentheti a kapcsolatot, ha a felek elég bátrak ahhoz, hogy szembesüljenek – és a másikat is szembesítsék – az érzéseikkel és a kapcsolatokkal összefüggő tapasztalatokkal.
Az apasági tesztről
Talán érdemes beszélni arról is, valójában mi is ez az apasági tesztnek is nevezett genetikai tesz. És a cikk végére arra is fény derül, hogy a történetben szereplő férfi „ezer százalékos bizonyosság” iránti vágya realitás vagy csak vágyálom-e.
Az apasági teszt annak megválaszolására szolgál, hogy az adott apa-gyermek páros valóban vérségi kapcsolatban áll-e egy mással. Az apasági teszt alapját az képezi, hogy két személy között az örökítő anyag, a DNS annál nagyobb hasonlóságot mutat egymással, minél szorosabb a vérségi kapcsolat az adott két személy között. Az öröklődésért felelős kromoszómák egyes szakaszai egyedi, csak az adott személyre jellemző jegyeket mutatnak – hasonlóan az ujjlenyomatunkhoz. Két ember kromoszómakészlete tehát soha nem egyezik meg egymással teljes mértékben (kivéve az egypetéjű ikreket), de több-kevesebb hasonlóságot mutathat. Ha az adott két személy szorosabb rokonsági kapcsolatban van egymással, akkor többet, ha távolabbi rokonok, akkor kevesebbet.
A genetikai állományon belül úgynevezett markereket vizsgálnak (hogy pontosan hányat, az az adott teszt típusától is függ). Ha egyáltalán nincs egyezés a markerek között, akkor teljes biztonsággal kizárható, hogy az adott férfi a gyermek apja (ilyenkor a markerek alapján meghatározott index értéke 0). Ha az index értéke 0-nál nagyobb, akkor az apaság valószínűsíthető, sőt akár 99,99 százalékos biztonsággal igazolható.
Apasági vizsgálatot több okból is kérhet valaki. Előfordulhat – ahogyan a fenti esetben is −, hogy az apában kételyek merülnek fel arra vonatkozóan, hogy valóban tőle származik-e a gyerek. Vannak esetek, amikor hagyatéki eljárás során válik szükségessé megbizonyosodni arról, hogy az örökség valójában kit illet.
Apasági tesztek régen és most
Érdekességként még elmondom, hogy az első apasági teszteket csaknem 100 évvel ezelőtt, az 1920-as években végezték. Az első vizsgálatok alapját a vércsoportok felismerése képezte, amikor az 1900-as években a kutatók kimutatták, hogy különböző vércsoportok (A, B, AB és 0) léteznek, és az, hogy valakinek milyen a vércsoportja, genetikai szabályok szerint öröklődik. Két nullás (0) vércsoportú szülőnek például csak nullás vércsoportú gyermeke születhet, míg ha mindkét szülő B vércsoportú, akkor gyermekeik csak B vagy 0 vércsoportú lehet. Ez a módszer még meglehetősen nagy hibahatárral működött, hiszen a teljes népesség mindössze 30 százalékánál lehetett az eredmény alapján kizárni azt, hogy az adott felnőtt az adott gyerek szülője-e.
Később az úgynevezett HLA tesztekkel a pontosságot 80 százalékra tudták növeli, így jutottunk el a korszerű módszerekkel a 99,99 százalékos, sőt még ennél is magasabb bizonyossági arányig.
Értelemszerűen a szülő ez esetben mindig az apát jelenti, hiszen az anya személye mindig biztos.
Fotó: Freepik
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
