Anyás-Apás · 2022.12.08 04:00 · 7 perc

Azt hiszem, szülés utáni depresszióm van, mit tegyek?

Kezdjük egy találós kérdéssel. Sokan még a létezését sem ismerik el, unatkozó és lusta kismamák úri passziójának tartják, mégis pusztító hatása lehet, akár öngyilkossághoz is vezethet. Mi az?

Igen, ismét a szülés utáni depresszióról lesz szó, hiszen ahogy a fenti mondatból is kiderül, még mindig fájóan keveset tudnak róla nagyon sokan.

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

Kezdjük egy kismama vallomásával, amit a Redditen találtam:

„Sziasztok! Elég mélyre kerültem, talán szülés utáni depresszióm van. Persze a szükséges segítséget már megkértem, de addig is nagy szükségem lenne egy kis lelki fröccsre.

Egyedül nevelem 4 hónapos kisfiamat, nem tervezett gyerkőc (persze mindig akartam gyereket, csak nem a jelenlegi élethelyzetemben), apa nincs a képben. Az első nehezebb időszak után jött egy kis boldogság, amikor a gyerek több lett, mint egy kis sírós, kaját követelő méregzsák, már mosolyogni kezdett, felfedezni a világot stb. Én pedig tényleg elkezdtem élvezni talán úgy igazán az anyaságot.

Viszont néhány hete nagyon foglalkoztat a távolabbi jövő kérdése, főleg magammal kapcsolatban. A nem tervezett gyerkőc és a hozzá tartozó bonyolult és mérgező kapcsolat földbe tiporta minden maradék önbizalmamat, és ellöktem magamtól mindenkit. Azt már megbeszéltem magammal, hogy a pici fiamat szeretem, vigyázok rá és megpróbálok mindent megadni neki, és nem érzem úgy, hogy ő lenne a „hibás” azért, mert feje tetejére állt a kis világom. Kialakítottam az új saját kis világomat, amiben kettecskén vagyunk egymásnak, viszont itt borzasztóan magányosak érzem magam jelenleg.

Szóval azt szeretném kérdezni, aki élt már át hasonlót, aki továbblépett és megtalálta a boldogságát mint egyedülálló anyuka: tudnátok esetleg mesélni ti hogyan éltették meg?

Azon kívül, hogy megvan a szar anya érzés úgy konstans, sajnos pánikrohamok és konkrétan egész napos sírás gyötör. Szakembert tényleg felkerestem, mert érzem, hogy ezt egyedül nem oldom meg.”

Eddig a poszt, és most nézzük, milyen újdonságok vannak a szülés utáni depresszió kutatása táján.

A szülés utáni depresszióban az a rossz, hogy nem lehet előre megmondani, kinél fog jelentkezni és kinél nem, így felkészülni sem lehet rá, vagy a szükséges óvintézkedéseket megtenni. Vannak persze úgynevezett rizikófaktorok (mint például a fenti történetben szereplő nem tervezett terhesség vagy az egyedülálló anyaság), ezek azonban nem azt jelentik, hogy akinél fennállnak, annál biztosan jelentkezik szülés utáni depresszió, akinél pedig nem, azt a szülés utáni depresszió biztosan elkerüli. Úgy tűnik, hogy ezen a téren jelenthet reményt amerikai kutatók bejelentése, mely szerint talán sikerült találni úgynevezett biomarkereket, melyek pontosabban megadhatják azt, hogy az adott személynél mekkora a szülés utáni depresszió kialakulásának kockázata.

Elöljáróban annyit a szülés utáni depresszióról, hogy egyáltalán nem egyedi és ritka probléma, hiszen körülbelül minden tizedik nő küzd vele a szülés után rövidebb vagy hosszabb ideig. A betegség – igen, betegség, nem pedig hiszti vagy úri passzió! – oka nem pontosan ismert, de biztosan szerepet játszanak benne biológiai, pszichológiai és szociális tényezők.

Amerikai kutatók most olyan biológiai teszt kidolgozásán fáradoznak, melynek segítségével akár egy egyszerű vérvizsgálat eredménye alapján előre jelezhető lenne, hogy a szülés után depressziós tünetek várhatók. Így lépések történhetnek a megelőzésére, az érkező baba számára optimális körülmények kialakítására akár szaksegítséggel, akár a családtagok bevonásával, valamint egyáltalán nem utolsósorban az anya orvosi kezelésére, mely minden más betegséghez hasonlóan akkor ígéri a legjobb eredményeket, ha lehető legkorábban megkezdődik.

A jelenleg fejlesztés alatt vizsgálómódszert egyelőre csak kis létszámú betegcsoporton tesztelték, és széles körű alkalmazását pillanatnyilag az is nehezíti, hogy rendkívül drága, és kivitelezése speciális technikai feltételeket igényel.

„Rendkívül optimisták vagyunk azzal kapcsolatban, hogy jelenlegi klinikai vizsgálataink jó eredménnyel zárulnak majd. Azt tervezzük, hogy mostani kutatásunkat etnikailag színesebb összetételű, nagyobb létszámú betegcsoporton is megismételjük. A kifejlesztés alatt álló módszer lényege olyan gének kimutatása a vérből, melyekről bebizonyosodott, vagy szülés utáni depresszióban szenvedő nőknél lényegesen gyakrabban fordulnak elő, az átlagpopulációban. Azt reméljük, hogy további munkánk eredményeként sikerül 10 dollár körüli összegre leszorítani a teszt jelenleg több ezer dolláros árát”

– mondják a kutatók.

Az új vizsgáló módszer jelentősége abban áll, hogy segíthet az érintettek azonosításában. Úgy tűnik ugyanis, hogy a jelenleg az egészségügy látókörébe került esetek csak a jéghegy csúcsát jelenthetik, hiszen a szülés körüli időszakban jelentkező enyhébb vagy súlyosabb hangulatzavarok csaknem felére soha nem derül fény. Könnyen belátható, hogy ilyen körülmények között az érintett édesanyák semmilyen segítségre nem számíthatnak, egyedül próbálnak megküzdeni problémájukkal, sokszor úgy, hogy maguk sincsenek tisztában azzal, hogy amit éreznek, az voltaképpen egy mentális betegség. És próbálnak úgy megküzdeni vele, hogy ehhez a környezetüktől, a családjuktól nemhogy az égvilágon semmilyen támogatást nem kapnak, hanem meg nem értettség, a probléma elbagatellizálása, illetve megbélyegezettség is nehezíti a helyzetüket.

Nem tudni, hogy az új vizsgálómódszer egyszer elterjed-e a mindennapi gyakorlatban és ha igen, mikor. Addig is azonban te is sokat tehetsz magadért vagy a környezetedben élőkért azzal, hogy tájékozódsz a szülés utáni depresszióról, felismered a jeleket magadon és másokon, segítséget kérsz és segítséget adsz.

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!