Émelyegsz a terhesség alatt? A babád az oka!
A statisztikák szerint a várandósok 80 százaléka – azaz minden 5 kismamából 4-en! – szenvednek reggeli (vagy egész napos) hányingertől, hányástól és rosszullétektől, főleg a terhesség első szakaszában. (Az Anyás-Apáson többször is olvashattál a tehességi vészes hányásról, itt és itt és itt és itt és itt). Sok feltételezés született már arra vonatkozóan, mi okozza ezeket a rosszulléteket, és miért van az, hogy az egyik várandós megszenvedi, míg a másik szinte meg sem érzi az első trimesztert.
Eddig egyik elmélet sem magyarázta teljeskörűen a terhességi rosszulléteket. Egészen mostanáig.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Egy új tanulmány szerint a magzatok által termelt egyik hormon szintjének megugrása váltja ki a reggeli rosszullétet, a gyomorforgató hányingert és hányást.
A várandósok akár 80 százaléka émelyeg a terhesség korai szakaszában, és körülbelül a fele hány – a tüneteknek ezt a kombinációját gyakran (félrevezető módon) reggeli rosszullétnek nevezik. A terhesek kis százalékánál – legfeljebb 3 százalékánál – hyperemesis gravidarum alakul ki, olyan súlyos és gyakori hányás, amely súlyvesztéshez, kiszáradáshoz, sőt kórházi kezeléshez és a magzat vagy az anya halálához vezethet.
Korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a reggeli rosszullétet a terhesség korai szakaszában megemelkedett ösztrogén vagy más hormonok okozzák Ezen kívül a pajzsmirigyhormonok emelkedését, fertőzéseket és más okokat gyanítottak a háttérben.
„A legproblémásabb az volt, hogy pszichológiai hátterűnek tartották az állapotot, amit azonban széles körben cáfoltak” – mondja Jone Trovik, a norvégiai Haukeland Egyetemi Kórház és a Bergeni Egyetem munkatársa. – A nőknek azt mondták: ‘Talán nem is akarod ezt a terhességet. Talán dühös vagy a férjedre’.”
Az új eredmények, mondja Trovik, „bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy ez egy valódi betegség”.
A terhesség alatt hányingerrel és hányással küzdő kismamák vérében magasabb volt a GDF15 nevű fehérje szintje, mint azoknál a terheseknél, akiknél nem jelentkeztek a tünetek, jelentette Stephen O’Rahilly, a Cambridge-i Egyetem endokrinológusa és munkatársai. Ez a fehérje, amely az egész szervezetben termelődik és segít a sejteknek a stresszre adott válaszreakcióban, az agy olyan részén hat, amely részt vesz a hányinger és hányás kiváltásában.
A tanulmány társszerzője, Marlena Fejzo és munkatársai már korábban kimutatták, hogy a GDF15 gén egy bizonyos genetikai variánsával rendelkező embereknél akár tízszer nagyobb a hyperemesis gravidarum kialakulásának kockázata, mint azoknál, akiknél nincs ilyen variáns. A variánssal rendelkezők azonban a tipikusnál kevesebb GDF15-öt termelnek, fedezték fel a kutatók.
Ez paradoxonnak tűnik, hiszen ha a variánssal rendelkező emberek alacsony GDF15-szintet termelnek, de a magas szint hányingerrel és hányással jár, akkor miért jelent kockázatot a variáns a súlyos reggeli rosszullétek szempontjából?
Kiderült, hogy a kockázati variánssal rendelkező emberek a terhesség előtt kevesebbet termelnek a fehérjéből, de terhességkor a vérükben megemelkedik a GDF15 szintje. A csavar az, hogy a terhesség alatt termelődő GDF15 nagy része a magzatból és a méhlepényből származik, állapították meg a tanulmány kutatói. A rizikóváltozattal rendelkező emberek tehát nem szoktak hozzá a GDF15 betegséget okozó hatásaihoz. Így amikor a terhesség korai szakaszában találkozunk ezekkel a magas szintekkel, nagyon érzékenyek vagyunk rájuk, jobban, mint az átlagember. Ezzel szemben a béta-talasszémia nevű ritka vérzavarban szenvedő embereknek alapból magas a GDF15-szintje. Ezek a nők ezért ritkán éreznek rosszullétet a terhesség alatt, állapították meg a kutatók.
Az összes eredmény együttesen a kezelés útjait is felveti. A metformin nevű cukorbetegség elleni gyógyszer megemeli a GDF15 szintjét, így a kutatók feltételezése szerint a terhesség előtt adható a hyperemesis gravidarum kockázatának kitett embereknek. Vagy a jövőben olyan gyógyszereket fejleszthetnek ki, amelyek blokkolják a GDF15 agyi hatását.
Jelenleg az orvosok különféle hányinger elleni gyógyszerekkel, neurológiai gyógyszerekkel és egyéb terápiákkal próbálkoznak, néha intravénás folyadékokkal és táplálékkal is, hogy kezeljék a súlyos hányingerrel és hányással küzdő kismamákat. A GDF15-re összpontosító terápiák javíthatják a kezelést.
Forrás: ScienceNews
Fotó: Dreamstime
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
