Eső után szivárvány – a meddőséggel nem vagy egyedül!
A múltkor a neten barangolva egy különleges fotóra bukkantam, melyet mostanában ezrek osztanak meg és lájkolnak a különböző netes fórumokon. Ezt szeretném most megmutatni nektek, mert mindent kifejez, amit a meddőségről és a lombikkezelésekről tudni érdemes. A cuki fotó és a zsepinedvesítő sztori után ezekről is beszélek egy kicsit.
A fotón természetesen az édes kisbaba is figyelmet érdemel, de ennél is érdekesebb a háttér. Egy szivárvány, méghozzá nem is egy akármilyen szivárvány.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A fotó előzményei:
Egy nő, bizonyos Lesleigh Cetinguc nem tudott természetes úton teherbe esni, ezért már első gyermeke is lombikkezelés, úgynevezett IVF (in vitro fertilizáció) segítségével fogant és született meg. A család azonban másik gyerekre is vágyott, mert a kisfiúnak testvért szerettek volna, úgy érezték, így lenne teljes a család. Az út most sem volt sima és kikövezett. Két vetélés után megint az IVF jelentett megoldást, melynek köszönhetően tavaly decemberben megszületett második kisfiuk.
A kétéves küzdelem során Lesleigh a kezelés minden „melléktermékét”, az összes fecskendőt, tapaszt, gyógyszeres fiolát és egyebet összegyűjtötte. Amit nem tudott összegyűjteni – mondja −, az a megszámlálhatatlan orvosi vizit, hangulati ingadozás, remény, csalódás és könny, mely kísérte őket a szülésig vezető úton.
Az összegyűjtött fecskendőkből, fiolákból és egyebekből egy fotós, Kelley Walker Chance rendezett hátteret az újszülött fotójához. Egy szivárványt, aminél mi sem jelképezné szebben a reményt és a család teljessége felett érzett örömöt.
„Számomra ez a kép azt jelképezi, hogy soha nem adtuk fel. Soha nem hagytunk fel a harccal és minden elvesztett csata után felálltunk és újrakezdtük” – mondja az anya.
A meddőségről
Meddőségről akkor beszélünk, ha rendszeres (és természetesen védekezés nélküli) házasélet ellenére egy nő egy éven belül nem esik teherbe. A statisztikák szerint a párok körülbelül 84 százalékánál egy éven belül létrejön a terhesség, ám minden hetedik párnál végül meddőség igazolódik. Ennek a statisztikai adatnak azért van nagy jelentősége, mert – mivel a meddőség és főként az, ha valakinek nem természetes úton, hanem lombikkezeléssel fogan a gyermeke, még mindig jórészt tabutémának számít a társadalomban – a meddő párokban nagyon gyakran felmerül a „miért éppen velünk történik” kínzó érzése, a szégyen és a bűntudat, és úgy érzik, hogy egyedül vannak problémájukkal. Pedig – ahogy a statisztikai számokból látszik – nincsenek egyedül, nagyon sokakat érintő egészségi problémáról van szó.
A meddőség okait kutatva a gondos kivizsgálás az esetek egy részében a nőnél, másik részében a férfinál, igen kis hányadban pedig mindkettőjüknél kimutat valamilyen okot a meddőség hátterében. Az esetek túlnyomó többségében azonban egyiküknél sem igazolható olyan betegség vagy tényező, melyet felelőssé lehetne tenni a gyermektelenségért.
A női meddőség okaként előfordulhatnak peteérési zavarok, a petevezeték elzáródása (pl. gyulladás vagy fejlődési rendellenesség) következtében, és az okok között manapság már – szerencsére – egyre nagyobb figyelmet kap az endometriózis is.
A férfinál általában az ondótermelés zavara okozhat meddőséget. Előfordulhat, hogy az ondósejtek száma nem elegendő, vagy a hímivarsejtek nem eléggé gyorsak, mozgékonyak, esetleg az életképességük rosszabb a szükségesnél.
Milyen tényezők hajlamosítanak meddőségre?
Számos ok szerepe felvethető, melyekről tudni kell, hogy egyik sem okoz teljes biztonsággal meddőséget, „csak” növeli annak statisztikai valószínűségét.
Ezek a következők:
- Életkor. Bár manapság már egyre több nő vállalkozik gyermekre 40 vagy akár 50 éves kora után, és egyre többen gondolják, hogy ráérnek várni, mert amikor végre elszánják magukat, törvényszerűen jön a gyerek, ez messze nem így van. Úgy 354 éves kor után a fogamzóképesség meredeken csökken, 40-45 éves korra már csak töredéke a 20 évvel korábbinak.
- Testsúly. Azt is sokan hiszik, hogy a kövérség pusztán esztétikai probléma, pedig ez sem igaz. A kövérség egy sor egészségi probléma okozója, és ezek között van a meddőség is. Érdekes adalék, hogy nemcsak az anya, hanem az apa kövérsége is akadályozó tényező.
- Bizonyos betegségek, például a policisztás ovárium szindróma (PCOS) vagy a nemi úton terjedő fertőzések, köztük például a klamidiázis.
- Életmódbeli tényezők. Erről hosszasan írhatnék itt, de emeljük ki közük a stresszes életmódot, az egészségtelen munkahelyi vagy otthoni környezetet (például vegyszerek, mérgező anyagok tartós hatását a munkahelyen), a dohányzást és az alkoholfogyasztást. Ezek egyébként nemcsak a teherbe esést nehezítik, hanem utána is számtalan komplikációt okozhatnak a várandósság és a terhesség során, ha már létrejött a várva várt terhesség.
A meddőség kezelése
A meddőség kezelésével kapcsolatban azt a legfontosabb elmondani, hogy bármilyen kezelés csak alapos kivizsgálást követően kezdődhet, mert mindenekelőtt fel kell térképezni (ha lehet), hogy pontosan mi okozza a meddőséget. A kivizsgálást és kezelést meddőségi szakrendeléseken végzik.
A meddőség kezelésében számos módszer áll rendelkezésre a peteérést segítő gyógyszerektől a műtéten át a lombikkezelésig, azaz IVF-ig (in vitro fertilizációig). Ezen kívül kiegészítő módszerek is léteznek, melyek önmagukban nem szüntetik meg ugyan a problémát, de javíthatják a meddőségi kezelések hatásfokát, a sikeres terhesség esélyét
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
