Guinness rekordot állítottak fel az iker korababák
Nem tudom, hogy a szülőknek volt-e valaha olyan ambíciójuk, hogy bekerüljenek a világrekordok könyvébe, de ha volt is ilyen, biztosan nem ilyen rekordra és nem ilyen népszerűségre vágytak. Ők ugyanis a világ legkorábban és legkisebb súllyal született ikreinek a szülei.
Adiah és Adrial szülei azt mondják, hogy nem várnak tökéletes egészségű, tökéletes gyermekeket, de arra törekszenek, hogy a lehető legjobb életet biztosítsák számukra.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A Kanadában élő pár, Shakina Rajendram és Kevin Nadarajah első gyermekük születésére készültek. Pontosabban első gyermekeik születésére, mert tudták, hogy ikreket várnak. Nem kevesebb, mint 4 hónap volt még hátra a kiírt időpontig, amikor az orvos közölte velük, hogy nincs mit tenni, a babák hamarosan megszületnek, de sajnos annyira korán van még, hogy biztosan nem életképesek.
„Még abban a pillanatban is éreztem, hogy a babák nagyon élnek bennem, amikor hallgattam az orvos szavait. Számomra egyszerűen felfoghatatlan volt, hogy a bennem izgő-mozgó babák hogyan nem lehetnek életképesek”
– emlékezett vissza a lesújtó diagnózisra az édesanya. Azt viszont ő is látta, hogy kizárt, hogy a terhesség végéig képes legyen kihordani a babákat. Elkezdett vérezni, és az orvos azt mondta, hogy hamarosan megszületnek a kis korababák. Előre felkészítették a szülőket arra, hogy bár karjukban tarthatják majd a babáikat, de annyira picik és éretlenek, hogy életképtelenek, és nem is fogják őket újraéleszteni, ha arra kerülne a sor, hiszen túlságosan korán születnek meg. Ez a hír duplán is lesújtotta a párt, hiszen egy korábbi próbálkozásuk már méhen kívüli terhességgel végződött. És bár letaglózó volt az, amit az orvos mondott, egyszerűen egyikük sem volt hajlandó elhinni, hogy a babák nem élik túl a szülést. Pedig a helyzet nem volt túlságosan biztató, hiszen akkor még a 22. hét betöltéséhez is 2 nap hiányzott.
Ehhez tudni kell, hogy minél korábban születik meg egy baba, annál nagyobb a halál vagy súlyos, akár maradandó fogyatékosság kockázata. Már a 37. hét előtt világra jött újszülötteknél is nagyobb a légzési és táplálási problémák, illetve az agyvérzésnek kockázata, és a későbbiekben nem ritka s fejlődési elmaradás – és ezek a problémák csak hatványozódnak az úgynevezett mikrokoraszülötteknél, vagyis 26. hét előtt és/vagy 750 grammnál kisebb súllyal született babáknál. Egy 2019-es tanulmány szerint a 22. héten született, majd aktív orvosi kezelésben részesült újszülöttek túlélési aránya 25 és 50 százalék között van, azaz minden 2–4. baba éli túl a kritikus első időszakot.
A szülők áthelyezést kértek egy olyan nagyobb kórházba, amely egyike azon, meglehetősen korlátozott számú orvosi központnak, ahol már 22 hetes terhességből született nagyon kis koraszülöttek számára is újraélesztést és aktív terápiát biztosítanak. Itt 2022. március 4-én éjfél után egy órával, 22 hetes terhességből megszületett Adiah Laelynn Nadarajah, akinek a súlya nem érte el a 350 grammot sem. Ikertestvére, Adrial Luka Nadarajah 23 perccel később érkezett, nem egészen 430 grammos súllyal.
A Guinness Világrekordok könyvek szerint ezzel ők a valaha legkorábban és legkisebb súllyal született ikrek. A könyv szerint a koraszülött ikrek kétes világrekordját eddig az Ewoldt ikrek tartották, akik 22 hetes és 1 napos terhesség végén jöttek a világra.
Ám a szülők rendkívül boldogok:
„Minden szempontból tökéletesek voltak számunkra. Amikor megszülettek, kisebbek voltak, mint a tenyerünk. Sokan még mindig nem hiszik el a történetünket, amikor elmeséljük nekik.”
Aztán az édesanya azokat az érzéseit is megosztotta, melyek akkor öntötték el, amikor először látta az ikreket a koraszülött-intenzív osztályon és megpróbálta feldolgozni, min mehetnek keresztül a túlélésért folytatott küzdelmük során:
„Kettős, ellentmondásos érzéseim voltak, hiszen én is láttam, milyen aprók, másrészt viszont boldogsággal töltött el, hogy két kisbabát látok. Azon gondolkodtam: vajon mekkora fájdalmakkal küzdhetnek ezek a valószerűtlenül apró emberkék? Ők egyértelműen életünk csodái.”
Dr. Prakesh Shah, a Mount Sinai Kórház vezető gyermekorvosa elmondta, hogy nem kertelt, amikor a házaspárnak vázolta az előttük álló kihívásokat. Elmondta nekik, hogy már az is hatalmas küzdelem lesz, hogy lélegeztetni tudják őket, a táplálásról nem is beszélve. A babák súlya alig haladta meg egy dobozos üdítőét, a bőrük pedig annyira áttetsző volt, hogy átsejlettek rajta a belső szerveik, például lehetett látni, ahogyan ver a szívük. Aztán arról beszélt, mekkora dilemma orvosként, hogy helyes-e, hogy ennyire picike babákat igyekeznek életben tartani. Hiszen valószínűleg erős fájdalmak kínozzák őket, szoronganak, és olyan érzékeny a bőrük, hogy még a legkisebb beavatkozásra is megsérül. De a szülőket látva úgy döntöttek, hogy küzdenek értük.
A szülők nem mertek újabb csodában reménykedni, de abban biztosak voltak, hogy a kisbabáik nagy harcosok és megérdemlik, hogy reményt és segítséget kapjanak az életre.
„Éreztük, hogy szülőként erősek vagyunk, és hinnünk kellett abban, hogy ezt az erőt át tudjuk adni a gyermekeink részére is. És igen, tisztában voltunk és vagyunk azzal, hogy a fájdalmak nem kímélték őket, és a későbbiekben is lesznek nehéz pillanataik, még akár felnőttkorukban is. De hisszük, hogy még nagyobb lesz az elszántságuk és az akaratuk, hogy átvészeljék ezeket a nehéz pillanatokat – ahogyan átvészelték a kőkemény időszakot az újszülött-intenzív osztályon is.”
Pedig az első időszak nemcsak a babáknak, hanem a szülőknek is nagyon nehéz volt:
„Az első napokban többször is rákérdeztek, hogy akarjuk-e, hogy leállítsák az őket életben tartó kezeléseket. Ezek voltak azok a pillanatok, amikor nem tudtunk mást, csak imádkozni és várni a kedvező fordulatot, hogy állapotuk javulásnak induljon.”
Adiah végül 161 napot töltött a kórházban és augusztus 11-én vihették haza, hat nappal azelőtt, hogy testvére, Adrial csatlakozott hozzá. Adrialnak több problémával kellett megküzdenie, hiszen még háromszor került kórházba különböző fertőzésekkel, néha hetekre.
Az ikrek mostanra a „korrigált életkoruknak” megfelelő babák számos mérföldkövét teljesítik, vagyis körülbelül ott tartanak, ahol akkor lennének, ha időre születtek volna.
„Nagyon fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a borúlátó jóslatokkal ellentétben a babáink boldog, egészséges, aktív csecsemők, akik önállóan lélegeznek és táplálkoznak, megfordulnak, folyamatosan gügyögnek, jól fejlődnek, játszanak és élvezik a babalétet.”
A szülők azt remélik, hogy történetük más családokat és egészségügyi szakembereket is arra késztet, hogy újragondolják az életképesség kérdését 22. terhességi hét előtt, még akkor is, ha korai terhességben a túlélési arányok kijózanítóan alacsonyak, és fennáll a hosszú távú vagy maradandó fogyatékosság kockázata is.
Forrás, fotók: CNN
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
