Három nap a halott szülők mellett, a nagyi mérgezett savanyúsága és a botulizmus
Pár hete volt hír, hogy egy orosz faluban két kisgyerek három napot töltött a halott szülei mellett, mire a család felfedezte a tragédiát. A hatóságok első feltételezése szerint állítólag a nagymama savanyúsága okozta a tragédiát, ami botulinum toxint tartalmazhatott. Az eset megdöbbentő, tragikus, felfoghatatlan, de a gyilkos savanyúságnál egy ponton megbicsaklik a történet, mondom is mindjárt, miért.
De ez nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy beszéljünk a botulizmusról és a botulinum toxinról.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Az Origo „Három napot töltött két kisgyerek halott szüleikkel egy házban, a nagymama savanyúsága ölhette meg őket” címmel számolt be egy tragikus esetről. A hír így szól: „Egy ötéves kislány és egyéves öccse három napig élt magára hagyva az orosz Bolsoj Kuzymokino falubeli házban, miután szüleik, Alexander és Viktoria Jakunin meghaltak. Mint kiderült, a szülők „mérgezett savanyúságot” ettek. A rokonok kezdtek aggódni értük, ugyanis kihagytak egy családi összejövetelt, amire eddig nem volt még példa. Amikor felhívták őket, az ötéves kislány vette fel a telefont. Elmondta, hogy 30 éves apja és 25 éves anyukája már régóta alszanak, és hogy az apukája már teljesen feketévé vált. Alexander nővére, Natalia Bakulina azonnal a lakáshoz rohant, és holtan találta a házaspárt az ágyban. Azonnal értesítette a rendőrséget, felöltöztette a két gyereket és kivitte a lakásból. A konyhában még nyitva állt a nagymamától kapott savanyúság üvege. Az orvosok gyanítják, hogy a botulinum toxin felelős a pár haláláért. A párt a teljes falu gyászolja, nagyon kedves, figyelmes embereknek írták le őket, akik példa értékűen nevelték a gyerekeiket.”
Botulizmus? Hát az mi? Botulinum toxin? Azt meg nem ránctalanításra használják a kozmetikai sebészek? Hogy jön ez mind össze?
A botulizmusról
A botulinum egy erős méreg neve, az egyik leghalálosabb méregé, amit csak ismerünk. A Clostridium (klosztridium) botulinum nevű baktérium termeli, ami az úgynevezett anaerob baktériumok közé tartozik. Ez azt jelent, hogy a baktérium szaporodásához az oxigénszegény környezet a legideálisabb. A botulinum toxin többféle úton is bejuthat a szervezetbe, élelmiszerrel és a spórák belégzés útján is, esetleg sebfertőzéssel is, mi most beszéljünk az elsőről.
De előbb arról, miért olyan halálos méreg a botulinum. A botulinum lényegében egy idegméreg, mivel az acetil-kolin nevű, úgynevezett ingerületátvivő anyag bénítása révén hat. Az acetil-kolin felelős azért, hogy az idegrendszeren belüli információk, „üzenetek” egyik idegsejtről a másikra „lépkedve” eljussanak a végrehajó szervhez, például az izmokhoz. Ha az acetil-kolin valamilyen ok – jelen esetben a botulinum toxin által okozott mérgezés miatt – nem tudja betölteni ezt a funkcióját, akkor az izmok bénulnak. És mivel a légzésünkben légzőizmok is részt vesznek, ezek bénulása légzésleállást, lényegében fulladásos halált idéz elő.
A botulinum toxin okozta mérgezés leggyakoribb forrásai a házilag eltett befőttek, konzervek vagy fermentált élelmiszerek. Ezen a ponton tehát még logikusnak és valószínűnek tűnik a hatóságok első feltételezése, mely szerint a nagyi savanyúsága volt a fiatal szülők gyilkosa. Azon túl viszont, hogy a Clostridium az oxigénben szegény környezetet szereti, azt is kell tudni róla, hogy savas közegben (4,6 pH alatt) nem szaporodik, ezért két eset lehetséges: 1) nem az asztalon talált, félig üres tartalma okozta a szülők halálát, 2) a hatóság pontatlanul fogalmazott, vagy a fordításba csúszhatott hiba, és az üvegben nem savanyúság, hanem valamilyen, házilag eltett, de nem savanyított zöldségféle (házilag konzervált zöldbab, lecsóféle stb.) lehetett.
Attól eltekintve azonban, hogy a Clostridium nem szeret savanyú közegben lenni, nagyon is ellenálló jószágról van szó, ami akár szélsőséges körülmények között is hosszú ideig megőrzi fertőzőképességét. A baktérium spórákkal szaporodik, és ezek a spórák akár nagy hőt és nagy hideget is kibírnak anélkül, hogy elpusztulnának.
A toxinnak egyébként 7 formája van, melyeket A-tól F-ig az ábácé betűivel jelölnek. Élelmiszer okozta botulizmus esetében leggyakrabban az A, B és E, ritkábban az F forma van jelen, míg a C, D és E típusok nem embereket, hanem inkább más emlősállatokat, madarakat és halakat betegítenek meg. Nincs bizonyíték arra, hogy a botulizmus emberről emberre is terjedne.
Tünetek:
A szervezetbe jutott botulinum toxin szép sorban, fentről lefelé haladva bénítja meg az izmokat, végül légzésbénuláson keresztül halált okozva. Először azonban nem csak enyhébb tünetek jelentkeznek: gyengeség, szédülés, látászavar, a száj kiszáradása, a nyelés és a beszéd nehezítettsége. Később hányás, hasmenés, székrekedés és haspuffadás léphet fel. Láz nem kíséri az állapotot, és eszméletvesztés sem következik be, tehát a mérgezett személy lényegében tiszta tudattal éli meg, ahogyan izmai egyenként felmondják a szolgálatot.
Amennyiben korán észlelik a mérgezést, akkor ellenméreggel, antitoxinnal megmenthető a beteg élete, ehhez azonban nagyon gyorsnak kell lenni, erre ebben az esetben nulla volt az esély.
A legfontosabb azonban a megelőzés, az élelmiszerhigiénés szabályok betartása, a konzervek, házi befőttek és egyéb élelmiszerek megfelelő kezelése, a fertőtlenítés, a spórák elpusztítása magas hőmársákleten.
A botulinum toxin széppé is tesz
Lényegében a fent vázolt hatásmechanizmus teszi alkalmassá a botulinum toxint arra is, hogy – természetesen szigorúan ellenőrzött orvosi körülmények között kis mennyiségben, helyileg alkalmazva – ránctalanító kezeléseket végezzenek vele. Ilyenkor éppen a botulinum toxin (botox) izombénító hatását kiaknázva: a kis mimikai izmok bénításával eltüntethetők a ráncok, simává varázsolható az arc. De éppen ez az oka annak, hogy a botoxszal kezelt arc mimika nélkülivé, lárvaszerűvé válik, hiszen ilyenkor már akaratlagosan sem hozhatók azok működésbe, az arc mimikája – legalábbis átmenetileg, amíg a botox hat – eltűnik.
Szépészeti beavatkozásokra a botulinum toxin A típusát használják.
Szakmai forrás: WHO
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
