Halála után három évvel lett apa
A tudomány ma már csodákra képes – szokás mondogatni. És valóban így van, erre példa az a közelmúltbeli eset is, amikor egy férfi úgy lett édesapa, hogy három éve már nincs is közöttünk.
Mert ma már lehetőség van arra, hogy akár lefagyasztott spermiumokból is baba szülessen.
Egy 37 éves édesanya nemrégiben büszkén jelentette be, hogy ikerbabáknak adott életet. Ez önmagában eléggé mindennapos esemény lenne, de rögtön más a megítélés, ha tudjuk, de az apa, David 2017-ben rákbetegségben meghalt. A megoldás három betű: IVF.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Az anya, Lucy 2012-ben ment férjhez a 45 éves Davidhez, és bár előzőleg mindketten gyerekek nélkül képzelték el az életüket, az esküvő után ez egy csapásra megváltozott. Ám csak két boldog évet tölthettek együtt, amikor a férfi megkapta a rák lesújtó diagnózisát. A következő három évben a férfi nem kevesebb mint egy híján száz kemoterápiás kezelésen esett át, és a műtét után beszédképességét is elveszítette, így után már csak egy speciális eszköz segítségével tudott kommunikálni a környezetével. Mivel a pár nagyon szeretett volna gyereket, David spermiumait még az előtt lefagyasztatták, hogy a férfi állapota nagyon súlyosra fordult volna, hiszen nagyon valószínű volt, hogy a kezelések következtében nemzőképességét is elveszíti majd.
Lucy a férfi halála előtt megígérte neki, hogy bármilyen kegyetlen sorsot is szánt az élet neki, mégis apa lesz egyszer. Ezt az ígéretét váltotta most valóra annak ellenére, hogy az orvosok figyelmeztették: nagyon kicsi az esélye, hogy a lefagyasztott spermiumok segítségével sikerül majd teherbe esnie. Az élet azonban rácáfolt az orvosok óvatos derűlátására, hiszen már a második lombikkezelést siker koronázta, és a 2019-ben elvégzett lombikkezelés eredményeként nemrégiben megszületett a két kisfiú, David és Samuel.
Az anya most így emlékszik a férjével töltött utolsó időkre:
„Néhány nappal a halála előtt megígértem neki, hogy akármit is hoz az élet, akkor is apa lesz. Nagyon meglepődött, de ugyanakkor végtelenül boldog is volt. Úgy láttam, hogy hatalmas büszkeség töltötte el, és biztos vagyok benne, hogy csodálatos apa lett volna belőle.”
Arról is beszélt, hogy az orvosok nem sok jóval kecsegtették, ezért talán őket lepte meg a legjobban, amikor az ultrahang nem is egy, hanem két apró szívhangot jelzett.
De talán David 85 éves édesanyja, Wilma fogadta a legnagyobb boldogsággal az ikerfiúk születését. Azt mondja, hogy az egyik szeme sír a fiáért, a másik viszont nevet, mert álmodni sem merte volna, hogy egyszer még nagymama lesz, és lesz, aki továbbviszi majd a család nevét. Az élet különleges ajándékának tartja, hogy az egyik kisfiú éppen az édesapjára hasonlít.
„Nem tudtam elviselni a gondolatot, hogy az élet úgy megy tovább, hogy semmi nem maradt itt Davidből, és azt is reméltem, hogy a gyerekek segítenek majd megtalálnom, hogyan tudok tovább élni David nélkül. Ma már megint képes vagyok meglátni a jövőt, a fényt az alagút végén”
– mondja Lucy.
A három betű: IVF
Az IVF az in vitro fertilizáció rövidítése, mesterséges megtermékenyítést jelent. Ebből az „in vitro” jelzi azt, hogy a petesejt és a hímivarsejt találkozása nem a természetes helyén, az anya testében történt, hanem azon kívül. A fertilizáció jelentése: megtermékenyítés.
Az eljárás a köznyelvben éppen ezért lombikkezelés néven ismert, amikor az anyától nyert petesejtet az apától nyert hímivarsejtekkel laboratóriumi körülmények között „hozzák össze”, majd a megtermékenyített petesejtet visszaültetik az anyaméhbe, ahol aztán a dolgok természetes menete szerint fejlődik tovább.
Ez történhet frissen nyert ivarsejtekkel, de vannak esetek, amikor a levett petesejteket és/vagy hímivarsejteket későbbi terhesség céljára lefagyasztják. Erre például akkor kerülhet sor, amikor – mint a fenti esetben is – esély van arra, hogy később, például kemoterápia következtében az ivarsejtek annyira sérülnének, hogy már alkalmatlanok lennének megtermékenyítésre és egészséges gyermek születésére, vagy például a pár valamelyik tagjának olyan hormonkezelésre van szüksége, mely befolyásolja ezeknek a sejteknek a termelődését.
Az első lombikbaba, Louise Brown 1978-ban született, és azóta már körülbelül 8 millió olyan baba jött a világra, akik az orvostudomány segítsége nélkül soha nem jöttek volna a világra. Az orvosok azt javasolják, hogy ha nem akar jönni a vágyott baba, így felmerül a gyanú a meddőségre, akkor érdemes mielőtt orvoshoz fordulni. Hiszen ahogyan a természetes fogantatások esetében, úgy a lombikkezelésre is igaz, hogy minél idősebb az anya, úgy csökken a teherbe esés esélye. Egy 2016-os statisztika szerint 35 éves kor alatt 29 százalék a sikeres terhesség (életképes, egészséges újszülött) valószínűsége, ami 35 és 37 éves kor között 23 százalékra, 38–39 éves korban 15 százalékra csökken, míg 40–42 éves korban már csak 9 százalék, 43–44 éves korban 3 százalék, 44 éves kor felett pedig mindössze 2 százalék
A petesejtek és hímivarsejtek lefagyasztásának lehetősége hatalmas előrelépést és reményt jelent az érintett pároknak, hiszen korábban egy ilyen kezelés azt jelentette, hogy örökre elvész számukra a lehetőség, hogy egyszer szülővé váljanak. Mostanra viszont ennek már a halál sem szabhat gátat.
#ivf #lombikkezeles #meddoseg #mesterseges_megtermekenyites
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
