Hiányzó végtagok után nyomoznak a franciák
Franciaországban széles körű vizsgálat indult annak tisztázására, hogy az ország három régiójában miért ugrott meg a végtaghiánnyal világra jött újszülöttek száma. Újabb Contergan-botrány van kibontakozóban, vagy más áll a rendellenességek mögött? És mit gondoltak az ókorban a magzatkárosító szerekről.
Jelen, közelmúlt és régmúlt a magzatkárosító hatások fényében.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A francia egészségügyi hatóságok egyelőre értetlenül állnak az előtt, hogy az ország három régiójában – a svájci határ közelében, a nyugati parton és a Loire vidékén − miért született az utóbbi években az országos átlagot sokszorosan meghaladó számban olyan baba, akinek felső végtagja részben vagy teljesen hiányzott. A francia egészségügyi miniszter, Agnès Buzyn kijelentette, hogy újabb vizsgálatot indítanak az okok kiderítésére, mert elfogadhatatlannak nevezte, hogy az eddigi vizsgálódások nem vezettek semmi eredményre, és egyetlen felelős kormányzat sem állhat ki úgy az emberek elé, hogy nem ad magyarázatot a történtekre. Bár természetesen az ország összes pontján előfordulnak végtaghiányos fejlődési rendellenességek, az említett három régióban az esetszám sokszorosa a máshol észlelhetőnek, a svájci határ közelében fekvő Ainban például hét esetet regisztráltak 2009 és 2014 között, a nyugati parton 2011 és 2013 között négyet, Loire-Atlantique-ban 2007-ben és 2008-ban hármat.
Próbálnak közös jellemzőket találni a végtaghiányos gyermekek családjai között, de egyelőre csak annyi közös vonás látszik, hogy mindannyian vidéken élnek, mely alapján valamilyen gyomirtószer vagy a mezőgazdaságban használt egyéb vegyszer az első számú gyanúsított – de hogy pontosan melyik, arról egyelőre halvány fogalmuk sincs a francia hatóságoknak. Bár kezdetben arra is gyanakodtak, hogy valamilyen, az anya által a terhesség alatt szedett gyógyszer okozza a súlyos fejlődési rendellenességeket, egyelőre azonban semmi jel nem utal arra, hogy újabb Contergan-botrány lenne kibontakozóban.
Terhességi émelygésre szedték, végtaghiány lett a vége
Sokan emlékeznek még a Contergan-botrányra, amikor 1958 és 1961 között 12 ezer újszülött jött a világra Németországban kisebb-nagyobb végtaghiánnyal. Nemsokára kiderült, hogy a fejlődési rendellenességekért a Contergan nevű gyógyszer, annak is talidomid nevű hatóanyaga a felelős. A Contergant 1954-ben fejlesztették ki és 1957-ben került ki a németországi patikák polcaira, ahonnan recept nélkül is meg lehetett vásárolni. A Contergan gyorsan népszerűvé vált, mert több terhességi nyavalyára is egyszerre kínált megoldást, nevezetesen az állandó hányingerekre és szorongásra. A Contergan hamarosan a Grünenthal nevű német gyógyszercég sikertermékévé nőtte ki magát. A problémák 1958-ban kezdtek tömegesen jelentkezni, amikor egyre több baba látta meg végtaghiánnyal a napvilágot. Hiába azonban a sok fejlődési rendellenességgel született gyerek, egy darabig csak annyi történt, hogy a gyógyszert 1961-ben vénykötelessé tették, de továbbra is hozzá lehetett jutnia annak, aki akarta. Egy Widukid Lenz nevű német genetikus elszánt küzdelme kellett ahhoz, hogy a Contergant végül betiltsák – bár más országokban, például Brazíliában, Olaszországban, Kanadában és Japánban még évekig lehetett kapni. A sajtóban rendre Contergan-bébiknek nevezett végtaghiányos gyerekek nevében egy sor pert indítottak a Grünenthal ellen, és azokat többnyire meg is nyerték. Érdekesség, hogy a gyógyszer azonban nem tűnt el teljesen a gyógyszerpalettáról, mert később kiderült, hogy lepra ellen hatásos, ezért ezzel a javallattal jelenleg is használják.
A magzatkárosító szerekről
Magzatkárosító (vagy orvosi kifejezéssel teratogén) tényező nagyon sokféle lehet: a legkülönbözőbb vegyszerek, mérgek és gyógyszerek, de születési rendellenességeket okozhatnak bizonyos fertőzések, például az úgynevezett citomegalovírus is. Károsíthatják a magzatot környezeti tényezők, sugárzások és táplálkozási hiányállapotok is. A magzatkárosító hatások elsősorban a terhesség kezdeti szakaszában vezetnek súlyos rendellenességekhez, erre az időszakra tehető ugyanis a szervek kialakulása. A terhesség késői szakaszában is okozhatnak ártalmakat, ezek azonban általában enyhébbek.
Hogyan látták a születési rendellenességeket a régiek?
A végére egy kis orvostörténeti érdekességet hagytam. Nem nagyon ismert ugyanis, hogy a végtaghiányokkal és más veleszületett bajokkal már az ókoriak is foglalkoztak. A rendellenességgel született babákra mindig félelemmel tekintettek az elődeink. Ókori görög és római szerzőktől már maradtak rá leírások torz újszülöttekről. Az ógörög nyelvben a teras szó jelölte azokat az embereket vagy állatokat, akik valamilyen jól szembetűnő rendellenességgel jöttek a világra – innen származik a teratogén szó, illetve a rendellenességekkel foglalkozó tudományág, a teratológia elnevezése is. Az ókori tudósok közül Arisztotelész foglalkozott a legbehatóbban a témával, aki ezt írta: „Az emberek torzaknak nevezik azokat, akik kos- vagy ökörfejjel, továbbá akik borjú- vagy birkafejjel születtek… Azonban lehetetlen az, hogy ezek az ember kihordása során jöjjenek létre, mert minden állat formáját csak a saját fajtájának vemhessége alakíthatja ki… Mások szerint a torzak (olyan újszülöttek, akik) különböző járulékos (vég)tagokkal jönnek a világra… Démokritosz a torzak kialakulását úgy magyarázta, hogy két mag jut a méhbe, az egyik korábban, a másik pedig később, és a rendellenességet ez utóbbi okozza.” (Lozsádi Károly ford.)
Már az ókori orvosoknak is sikerült néhány tényezőt feltárni a születési deformitások mögött, valószínűsítették például az öröklődés szerepét. Hippokratész helyesen ismerte fel például, hogy a méh rendellenességei, a terhesség alatti vérzések is megzavarhatják a magzat fejlődését. A női betegségekről szóló könyvének 25. fejezetében (De mulierum affectibus) számos más tényezőt is felsorol, így például az anyát ért balesetek, a helytelenül kevés táplálék és a gyakori ájulások is okozhatnak magzati rendellenességeket.
#contergan #talidomid #végtaghiány #teratogén #teratológia
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
