Hogyan mondjam el a lányomnak, hogy a bátyja valójában az apja?
Minden családban vannak csontvázak a szekrényben. De talán még így is sokaknál kiveri a biztosítékot, ha egy nő abban kér segítséget, hogyan mondja el a ma már felnőtt lányának, hogy idősebb „féltestvére” valójában a biológiai apja. „A lányom bátyja valójában az apja – nem tudom tovább titkolni az igazságot.”
A bűnös: a vazektómia. A bűnös: a vazektómia?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Egy nő azzal a kérdéshez fordult el pszichoterapeuta szakemberhez, hogyan mondhatná el a lányának, hogy a „féltestvére” valójában az apja, miután 30 évig titkolta előle az igazságot. Elmesélte, hogy férjének már két gyermeke volt egy másik nőtől, mire megismerkedtek. Miután összekötötték az életüket, a pár elkezdett együtt próbálkozni egy közös gyermekükkel, ám nem jött össze, mert a férfi korábban vazektómián esett át, amit már nem lehetett visszacsinálni. Hogy gyermekük biztosan rájuk hasonlítson, unortodox megoldást találtak ki, majd három évtizeden át titokban tartották lányuk valódi fogantatását.
„Nem akartunk spermabankot használni, ezért a férjem fiát kértük meg, hogy legyen a donor. Úgy éreztük, hogy ez a legjobb döntés: A gyermekünk a férjem génjeit örökölte volna, és ismertük a mostohafiam egészségét, személyiségét és intelligenciáját. Beleegyezett, hogy segít. A lányunk most 30 éves. Hogyan mondjuk el neki, hogy az „apja” a nagyapja, a „bátyja” az apja, a „nővére” a nagynénje, az „unokaöccse” pedig a féltestvére?”
Elmagyarázta, hogy ő és a férje „szoronganak, összezavarodtak és aggódnak”, mert fogalmuk sincs, hogy a lányuk hogyan fog reagálni az igazságra.
„Ez a férjemnek is nehéz, mert azt szeretné, ha a lányunk tudná, hogy mindig és örökké ő lesz az apja”
– írta.
A pszichoterapeuta válaszában azt tanácsolta az anyukának, hogy egy megfelelő pillanatban nyugodt körülmények között üljön le a lányával, és „a lehető legegyszerűbben és legvilágosabban mondja el a tényeket”, mielőtt bocsánatot kér tőle. Arra ösztönözte, „vállalja a teljes felelősséget” azért, hogy 30 éven át eltitkolta előle az igazságot.
Mi a vazektómia?
A fogamzásgátlásra a férfiaknak nincs gyógyszeres lehetőségük. A nem kívánt terhesség megelőzésére számukra a végleges megoldást az ondóvezeték-lekötés (vazektómia) jelenti, amely a művi meddővé tétel egyik legbiztonságosabb módja.
Az ondóvezeték-lekötés csaknem 100%-os biztonsággal akadályozza meg a terhesség létrejöttét, miközben a szexuális teljesítőképességet, illetve a tesztoszterontermelést nem befolyásolja. A beavatkozás olyan férfiaknak ajánlott, akik már túl vannak a családalapítás időszakán, és biztosak abban, hogy a későbbiekben nem akarnak gyermeket nemzeni. A műtét helyi érzéstelenítésbe, járóbeteg-rendelésen is elvégezhető.
A vazektómia célja
Az ondóvezeték-lekötés célja a férfi művi meddővé tétele: az eljárással nagy biztonsággal megszűnik a nemzőképesség. A spermium a herében termelődik, a mellékherében érik, majd az ondóvezetéken keresztül az ejakuláció során a húgycső hátsó részébe jut. A vazektómia ezt a folyamatot az ondóvezeték folytonosságának megszakításával gátolja meg. Fontos tudni, hogy a műtét után nem azonnal alakul ki a védelem: az ondóvezeték elvágásának helyétől kijjebb lévő spermium még 3-4 hónapig ürülhet. A nemzőképesség megszűnését a beavatkozás után 3 hónappal, az ondó mikroszkópos vizsgálatával ellenőrzik.
A vazektómia menete
A vazektómiát andrológus és urológus szakorvos végezheti helyi érzéstelenítésben – kérésre altatásban –, a beavatkozás 20-40 percig tart. A műtét általában a herezacskón ejtett kis metszésen keresztül történik (előfordulhat, hogy a lágyékhajlat két oldalán ejtenek metszést). Az ondóvezetéket a bőr alá húzzák, majd a két lekötés között átvágják, így az ondó nem tud továbbjutni a húgycsőbe. A herék továbbra is termelnek spermiumokat, de a mellékherében elhalnak és felszívódnak, így a megtermékenyítésre nem kerül sor. Szike és vágás nélküli eljárás is létezik: ilyenkor apró eszközt vezetnek a herezacskóba az ondóvezeték lekötésére. Az ondóvezeték elkötése a szexuális életet – a libidót, az orgazmuskészséget – nem befolyásolja. Az ondóváladék mennyisége nem csökken, a magömlés folyamata nem változik, de az ejakulátum nem tartalmaz spermiumokat.
A vazektómia lehetséges mellékhatásai
Az ondóvezeték lekötése technikailag könnyen kivitelezhető, a műtét kockázata elenyésző. A műtétet követő néhány napban érzékenyebbé válhat az érintett terület, fájdalom, duzzanat, ritkán gyulladás, illetve kisebb bevérzés is előfordulhat a herezacskóban, de ezek a panaszok pár nap múlva megszűnnek. Szükség lehet fájdalomcsillapítóra, borogatásra, jegelésre, a seb kezelésére, és legalább egy napig javasolt feküdni. Ha a fájdalom hosszabb ideig megmarad, tanácsos a beavatkozást végző sebésszel tisztázni a probléma forrását. Ha a műtét kivitelezése nem tökéletes, a spermák a herezacskóból kijutva a környező szövetekben összegyűlhetnek, ahol csomókká alakulnak. A veszélyes elváltozás gyógyszerek segítségével rendbe tehető, súlyosabb esetben azonban a csomókat sebészeti úton kell eltávolítani. A beavatkozást követően 2-3 napig tanácsos kerülni a fizikai megerőltetést és a sportot.
A vazektómia törvényi szabályozása
Hazánkban jogszabály rendelkezik arról, hogy kinél és milyen feltételek mellett alkalmazható a nemzőképtelenséget eredményező ondóvezeték-lekötés.
Az ondóvezeték-lekötés 18. életévét betöltött személynél végezhető el, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
- családtervezési célból, ha a 40. életévét betöltötte,
- legalább 3 vér szerinti gyermeke van.
A művi meddővé tétel iránti kérelmet közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell benyújtani a beavatkozás elvégzésére jogosult intézménynek. A kérelem benyújtásakor az egészségügyi szolgáltató kijelölt orvosa a kérelmezőt szóban és írásban tájékoztatja a fogamzásgátlás egyéb lehetőségeiről, a beavatkozás következményeiről, a lehetséges kockázatairól, a fogamzó-, illetve nemzőképesség helyreállításának esélyéről. Ha ezt követően a kérelmező hat hónap gondolkodási idő elteltével az egészségügyi szolgáltatónál nyilatkozik arról, hogy a korábbi kérelmét fenntartja, akkor a beavatkozásra ettől az időponttól számított hat hónap elteltével (vagyis az első kérelem beadása után egy évvel) kerülhet sor. A műtét bármely egészségügyi szolgáltatónál elvégezhető, amely szülészeti-nőgyógyászati, illetve urológiai ellátás nyújtására jogosult. Egészségi indokból az ondóvezeték-lekötés várakozási idő nélkül, azonnal elvégezhető. Ilyen esetekben a kérelemhez csatolni kell annak az intézménynek a szakvéleményét is, amely a művi meddővé tételt indokló betegséget kezeli.
Az ondóvezeték-lekötés egészségi indokai az alábbiak lehetnek:
- a terhesség a nő életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztetné;
- a terhességből születendő gyermek orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban szenvedne;
- a pár számára más fogamzásgátlási módszer alkalmazása nem lehetséges vagy egészségi okból nem javasolt.
Az egészségi okból történő művi meddővé tétel a beteget egyébként ellátó bármely fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató urológiai osztályán elvégezhető, a betegség szerint szakmailag illetékes fekvőbeteg-gyógyintézeti, klinikai osztály javaslata alapján.
Gyermekvállalás vazektómia után
Az élethelyzet megváltozásával – válás, haláleset – felmerülhet az igény az ondóvezeték újraegyesítésére. Ha a férfi a műtét után gyermeket szeretne, mikrosebészeti eljárással meg lehet kísérelni a helyreállítást. Ennek sikertelensége esetén pedig közvetlenül a herékből nyerni spermiumot a mesterséges megtermékenyítés (in vitro fertilizáció) érdekében.
Forrás: Egészségvonal
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
