Kiderült, mi okozta a kisfiú halálát az újpesti benzinkútnál(?)
Az utóbbi pár napban az egész országot megrázta a hír, hogy egy újpesti benzinkútnál egy 7 éves kisfiú hirtelen rosszul lett, és hiába érkeztek meg a mentők pár percen belül és küzdöttek órákon keresztül az életet, már nem tudták megmenteni. Mostanra az is valószínűvé vált, hogy a gyermek halálát egy súlyos lefolyású allergiás reakció okozhatta, melyet egy születésnapi torta egyik alkotóeleme válthatott ki.
Azóta a mentősöket és orvosokat szakadatlanul bombázzák az ételallergiás gyermekek szülei, mind azt kérdezve: mit lehet ilyenkor tenni a legrosszabb végkifejlet elkerülésére, illetve hogyan lehet megakadályozni, hogy egy ilyen kritikus helyzet egyáltalán előálljon. Mivel ilyen kérdések szép számmal érkeztek az Anyás-Apáshoz is, ma erről lesz szó.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Valószínűleg nem nagyon van az országban olyan, aki még nem hallotta volna a tragikus hírt, miszerint kedd délután egy újpesti iskolában tartott születésnapi zsúr után lett rosszul egy kisfiú a benzinkútnál, és bár mentők nagyon hamar, körülbelül három perc után kiértek és órákon át hősiesen küzdöttek a kisfiú életéért, az életét már nem tudták megmenteni.
Ahogy az már lenni szokott, azonnal találgatások indultak el, mi okozhatta a gyermek hirtelen és váratlan halálát. Az egyik bulvárlap például tudni vélni, hogy ételallergia, ezen belül is mogyoróallergia lehetett a felelős a történtekért, ami állítólag a nem sokkal korábban elfogyasztott születésnapi tortában volt. A hatóságok tudomásom szerint még nem hoztak nyilvánosságra hivatalos közleményt arról, hogy az eddigi adatok szerint valóban ez lehetett-e az ok. A bulvárhírek mindenesetre elegendőnek bizonyultak arra, hogy az ételallergia hírére allergiás gyermekek szülei rohamozzák meg a mentősöket és más egészségügyi szakembereket azt kérdezgetve, mi az igazság ebből, hogyan lehet megelőzni az ilyen helyzeteket, illetve a súlyos állapot bekövetkezte után lehet-e tenni valamit a tragikus végkifejlet elkerülésére.
Hamarosan erre is kitérünk, de kezdjük az alapoktól.
Kezdjük azzal mi is az allergia?
Az allergia lényegét talán dr. Koós Krisztina „Tejútvesztő” című könyvéből vett egyik idézettel lehet a legszemléletesebben elmagyarázni. A könyv specifikusan a tejfehérje-allergiáról szól, de az allergiás mechanizmus kialakulásáról írtak általános érvényűek. (A könyvről szóló ajánlót itt olvashatod el.)
Eszerint
„az ételallergia kialakulásában bélben működő specifikus védekező rendszernek, vagyis a bél saját immunrendszerének (angol nevének rövidítéséből GALT) van a legnagyobb szerepe. Itt dől el ugyanis, hogy egy adott tápanyag a szervezetünkkel hosszú távú barátságot köt-e vagy ártalmas folyamatokat indít el. Olyan, mintha az élelmiszerekben lévő alkotóelemeknek egy bíró színe elé kellene járulnia, aki eldönti, hogy a szervezet a továbbiakban miként viselkedik az adott tápanyaggal szemben. Ahogy azonban a bíró is hosszú időn át tanulja mesterséget, ha GALT-nak is időbe telik, mire minden fontos információt begyűjt a döntéséhez a különböző tápanyagokról. Amikor a gyermek először kap egy ételfajtát, annak lebomlása és felszívódása után az új tápanyagnak azonnal – tehát még mielőtt a belekből a keringésbe jutna – a bél immunrendszere elé kell járulnia és ott meg kell mérettetnie magát. A GALT pedig – a szervezet védelmét szem előtt tartva – meghozza a döntését. Ha úgy dönt, hogy az adott tápanyag nem ártalmas, akkor azt tovább engedi, és az gond nélkül szabadon áramolhat tovább a vér útján. Így alakul ki a hosszú távú barátság a szervezet és az adott tápanyag között, ezt nevezzük ételtoleranciának.
Ha azonban a GALT egy tápanyag szerkezetét alaposan megvizsgálva olyan jeleket, szakaszokat, komponenseket talál, melyeket veszélyesnek, vagyis allergénnek minősít, akkor vészjelzést ad ki, és felderítő katonák kiképzésével (specifikus sejtek termelődésével) felkészül a legközelebbi támadásra. Tehát ha az adott tápanyag ismét bejut a szervezetbe, a bélben állomásozó felderítő katonák az ellenség érkezéséről értesítik a szervezet többi katonai csapatát (egyéb immunsejteket), s a mozgósított hadsereg megindítja a háborút. A végrehajtó működés pedig nem más, mint maga az allergiás reakció.”
Nagyon sokféle élelmiszer okozhat ételallergiát, többek között tojás, tej, földieper, és a sort még hosszan folytathatnánk. Ám a legerősebb ételallergén, mely a legtöbb esetben felelős az allergiás reakcióért, az éppen a földimogyoró.
Anafilaxiás reakció, az mi?
Az anafilaxia voltaképpen az allergiás reakciók legsúlyosabb formája, ami akár halálhoz is vezethet. Az anafilaxiás reakció oka, hogy az immunrendszer olyan anyagokkal árasztja el hirtelen a szervezetet, melyek sokkos állapotot hoznak létre: a vérnyomás hirtelen leesik, a légutak beszűkülnek, végül szív- és keringésleállás alakult ki. A tragikus kimenetel csak gyors és szakszerű orvosi beavatkozással előzhető meg.
Mit lehet tenni?
A tragédia kapcsán a Magyar Gyermekmentő Alapítvány Facebook-oldalán arra hívta fel az aggódó szülők figyelmét, hogy az úgynevezett anafilaxiás túlérzékenységi reakció akár percek alatt fulladáshoz, szívmegálláshoz vezethet. A kalcium ugyanakkor nem használ sem súlyos, sem enyhe allergiás reakciók esetén:
„Egy 7 éves, mogyoróallergiás kisfiú életéért küzdöttünk a napokban, sajnos sikertelenül. Vélhetően az iskolában elfogyasztott, mogyorót is tartalmazó torta válthatott ki életveszélyes, úgynevezett anafilaxiás túlérzékenységi reakciót, mely akár percek alatt fulladáshoz, szívmegálláshoz vezethet.
A tragédia kapcsán, melyet a média is közzétett, több, ételallergiás gyermeket nevelő szülő kérdezte tőlünk, mit lehet tenni hasonló esetben, segíthet-e a kalcium. A válasz egyértelműen nem, a KALCIUM NEM használ sem enyhe, sem súlyos allergiás reakciók esetén.
Fulladással, vérnyomáseséssel járó allergiás reakcióban egy előretöltött adrenalin tartalmú önadagoló „toll” (Epipen Junior/Anapen Junior) használata menthet életet, melyet igazoltan súlyos allergiás betegek részére írhat fel az orvos. Ezt az injekciót anafilaxiás tünetek esetén azonnal, izomba kell beadni.”
A kalcium tényleg hatástalan? Tényleg!
Akkor már csak egyetlen dologról kell beszélni, hogy a kérdést teljesen körüljárjuk. A Magyar Gyermekmentő Alapítvány Facebook-posztjában utal arra a széles körben elterjedt mítoszra, hogy a kalcium (pl. pezsgőtabletta formájában) alkalmas az allergiás reakciók megelőzésére és kezelésére. Dr. Novák Hunor gyermekorvos már évekkel ezelőtt honlapján cáfolta ezt a hamis biztonságérzetet adó, ennél fogva (élet)veszélyes tévhitet.
Ezt írta abban a nyílt levélben, melyet elismert hazai egészségügyi szakemberek is aláírtak:
„Hazánkban a kalciumot, főként annak ampullás változatát sokan javasolják, használják darázs/méhcsípés, allergia, viszketés, bőrkiütés, nátha, köhögés, torokgyulladás esetén is. Azonban ilyen esetekben a kalcium használata teljesen felesleges, fejlett egészségüggyel rendelkező országokban, orvosi irányelvekben szóba sem kerül alkalmazása ilyen esetekben – a kalcium széleskörű használata hazánkban egy téves szokás. Mivel az említett betegségek legtöbbször spontán enyhülnek, az allergiás reakciók sokszor hullámzó lefolyásúak, így a javulást sokan tulajdoníthatják tévesen a bevett kalciumnak.
A kalciumba vetett alaptalan bizalom hamis biztonságérzetet ad, emiatt késhet a valóban hatásos gyógyszerek alkalmazása, amely súlyos esetben akár halálhoz is vezethet. Súlyos allergiás reakció esetén, amikor például egy rovarcsípés után gombócérzés, nyelési vagy légzési nehezítettség, rekedtség, ájulás, hasmenés vagy hányás jelentkezik, azonnal mentő vagy orvos hívása indokolt. Ha súlyos allergiás reakció lépett fel korábban, a kockázatfelmérésben jártas allergológus szakorvos felkeresése javasolt rizikófelmérés és felvilágosítás céljából, mivel magasabb kockázat esetén mindenképp ajánlott az életmentő adrenalinos injekció kiváltása.”
Fotó: Dreamstime
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
