Kislány érkezett a tizennégy fiútestvér mellé – avagy fiút/lányt akarok, hogyan csináljam?
Egy michigani családban nagy az öröm, mert csaknem három évtizednyi próbálkozás eredményeként tizennégy fiúgyerek után végre kislány érkezett hozzájuk. A kis Maggie-nek bizonyára szuper élete lesz, hiszen tizennégy bátyja vigyázza majd óvón minden léptétn. Még akkor is, ha legidősebb bátyja már maga is apakorba került.
Az nem derül ki a hírekből, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás: azért ilyen népes-e a család, mert mindenáron addig szerettek volna elmenni a szülők, mire végre kislányuk is születik, vagy eleve ilyen sok gyereket terveztek. Mindenesetre utánanéztem egy kicsit a baba nemével kapcsolatos hiedelmeknek és babonáknak.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A michigani Grand Rapids város kórházában november ötödikén egy kislány jött a világra, aki a Maggie nevet kapta. Ebben önmagában még semmi különlegesség nincs, de máris érdekesebb a történet, ha elárulom, hogy a kis Maggie-t nem kevesebb, mint tizennégy fiútesó várta otthon. Ez önmagában is szép szám, de még ennél is érdekesebb, hogy a családnak eddig egyetlen lánygyermeke sem született, szépen sorban egymás után jöttek a fiúk.
A 45 éves édesanya, Jay Schwandt azt nyilatkozta a sajtónak, hogy hihetetlenül boldog, hogy végre kislánya is van.
„Az idei év sok szempontból is emlékezetes számunkra, de mégis Maggie a legnagyobb ajándék, amit csak kaphattunk.”
A Schwandt-család egyébként eddig sem volt ismeretlen szűkebb és tágabb közösségük tagjai számára, hiszen már a nagycsalád okán is többször szerepeltek a médiában. A legidősebb fiú, a 28 éves Tyler azt is elárulta, hogy a szülei szinte már teljesen letettek arról az álmukról, hogy kislányuk is legyen a tizennégy fiú után. Annyira nem, hogy semmi rózsaszín nincsen a Grand Rapidstól 50 kilométerre lévő otthonukban.
„Nem emlékszem, hogy anyukámnak valaha is lett volna valami rózsaszín ruhája – vagy bármi más.”
Tyler már kirepült a családból, megnősült és kicsit távolabbra költözött szülei 80 hektáros farmjától.
A szülők még a középiskolában ismerkedtek meg egymással, és még az egyetemi felvételi előtt házasodtak össze 1993-ban. Mire diplomájukat kézhez kapták, már három fiúgyermek szüleinek mondhatták magukat. Az egyre gyarapodó család ellenére Kateri és Jay sem állt meg az alapdiplománál, hanem további képzéseket is elvégeztek. Kateri a szociális munka témájában szerzett mesterdiplomát, Jay pedig ügyvédként jelenleg egy helyi vállalkozás tulajdonosa.
Fiú legyen vagy lány?
Nem tudom, hogy Schwandtéknál akkor is ilyen népes lenne-e a család, ha mondjuk három fiú után érkezik a várva-várt kislány, azért vannak-e ilyen sokan, mert meg sem álltak az első kislányig, vagy mindenképpen nagycsaládot akartak. Ha az előbbi, akkor talán kipróbáltak a baba nemét befolyásoló praktikákat, talán nem – mindenesetre ha igen, akkor nem sok sikerrel.
Talán nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy a szülőknek azóta vágya a baba nemének befolyásolása, mióta ember létezik. Nem csoda hát, hogy mindenféle praktikák, tippek terjedtek és terjednek a szülők körében, mivel lehet a mérleg nyelvét, a statisztikai vakszerencsét inkább a fiú vagy inkább a lány oldalára billenteni. Előrebocsátom, hogy valószínűleg egyik sem igazán működik, vagy ha valamelyik mégis, akkor legfeljebb pár százalékkal tolja el a véletlenszerűség felől a dolgot valamilyen irányban. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a természet törvényei nem nagyon cselezhetők ki, de azért lássuk, milyen praktikák terjednek a gyakorlatban.
Jöjjenek előbb a tudományosABB módszerek, aztán a nép babonák!
Tökéletes időzítés
Ez az egyik legnépszerűbb módszer, melynek alapja, hogy a peteérés időpontjában és annak közelében nagyobb eséllyel fogannak fiúk, mint lányok. Ennek van biológiai alapja is, mert a férfi (Y) kromoszómát hordozó hímivarsejtek kisebbek és fürgébbek, ezért elvileg gyorsabbak a petesejthez érnek, beelőzve a női (X) kromoszómát tartalmazó nagyobb, lomhább társaikat. Ezzel szemben viszont élettartamuk is rövidebb. Ha tehát a peteérés közelében termékenyül meg a petesejt, akkor nagyobb annak valószínűsége, hogy fiú utódot eredményező hímivarsejt termékenyítette meg.
A környezet kémhatása
Vannak olyan elméletek – hangsúlyozom: elméletek –, melyek szerint a hüvely savassága is befolyásolja a születendő baba nemét: a fiúgyermekért felelős hímivarsejtek inkább a lúgos, míg a „lányos” hímivarsejtek inkább a savas közeget kedvelik. A hüvely kémhatásának megváltoztatására a legdirektebb módszer hüvelyöblítések, különféle speciális gélek alkalmazása – meglehetősen kétes hatásossággal és biztonságossággal, ezért nem ajánlott. Közvetett úton a táplálkozás is befolyásolhatja némileg a helyzetet aszerint, hogy a káliumnak és nátriumban gazdag ételek egy picit inkább lúgos, míg a magnéziumban és kalciumban gazdagok inkább savas irányban tolják el a hüvely pH-értékét.
Megfelelő póz
Az a tény, hogy nem egyforma sebességgel közelítik meg a petesejtet a „fiús” és „lányos” hímivarsejtek, az együttlét pózának megválasztásakor is kiaknázható: a hímivarsejtek számára rövidebb utat kínáló testhelyzetek elméletileg fiúk, míg a hímivarsejteket hosszabb útra kényszerítő pózok inkább lányok születésének kedveznek, hiszen utóbbi esetben a „fiús” hímivarsejtek elpusztulnak, még mielőtt elérték volna a petesejtet.
Népi babonák, hiedelmek
A néphitben sok praktika él a baba nemének megváltoztatására. Azt tartották például, hogy aki fiúgyermeket szeretne, az a lakodalom után megvetett nászágyba hempergessen göndör hajú fiúgyermeket. De elterjedt hiedelem volt az is, hogy ha az együttlét alatt az asszony a szájába veszi a párnacsücskét és/vagy a férfi magán tartja a kucsmát, sőt még pipázik is, akkor biztosabb, hogy fiúgyermekük születik.
A néphitben terjedő tippeket, trükköket böngészve nem nehéz észrevenni, hogy a praktikák szinte mindegyike a fiúgyermek felé igyekszik eltéríteni a természet törvényszerűségeit. Akármelyik társadalmat is nézzük az emberiség történetében, a fiúgyermek mindig is értékesebbnek számított, mint a lány. Elég csak a szólásra gondolni:
nem gyerök ez, csak lány.
De még manapság is hallani történeteket, amikor az apa csalódottan fordul ki a szülőszobáról és bánatában a sárga földig issza magát, mikor megtudja, hogy „csak” kislánya született.
Számtalan oka van annak, miért inkább fiút szeretne egy pár, és ennek különös jelentősége van akkor, amikor előre tudott, hogy valamilyen okból csak egyetlen gyermekük születhet. Mint történt ez Kínában, ahol a közelmúltig élt az a törvény, mely – a túlzott népszaporulat megfékezése érdekében – különadóval sújtotta a többgyermekes családokat. Így aztán sokan attól sem riadtak vissza, hogy a népi praktikákon túl a korszerű tudomány eszközeit is igénybe vegyék az utód nemének megválasztásához. Nem csoda hát, hogy a törvények sok országban csak akkor engedik, hogy az orvos elárulja a párnak a születendő baba nemét, amikor már nincs mód a terhesség megszakíttatására.
Prenatális diagnosztika
Ma már lehetőség van arra, hogy – elsősorban genetikai betegségek által sújtott családokban – a megtermékenyítés előtt gondosan kiválasszák, hogy biztosan olyan ivarsejtekből induljon el a terhesség, melyek nem hordozzák az örökletes kórt. Igen ám, de e folyamat során feketén-fehéren kiderül az is, hogy az adott párosításból fiú- vagy lánygyermek jön-e a világra. Adja magát a helyzet, hogy a szülők prenatális diagnosztika ürügyén szabadon válogassanak az utódok neme között – mondani sem kell, hogy ez mennyire etikátlan, pusztán a nem alapján dönteni életről és halálról, ezzel atyaúristent játszva. Ennek ellenére a szülők például Kínában egyre inkább éltek ezzel a lehetőséggel, arra kényszerítve a törvényalkotókat, hogy a jogrendben külön nevesítsék ennek tilalmát. Más kérdés persze, hogy ennek miként sikerül érvényt szerezni a gyakorlatban.
Erről itt olvashattál bővebben.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
