Anyás-Apás · 2020.07.02 03:27 · 6 perc

Kutya és gyerek – nyerő vagy halálos páros?

Brazíliában koraszülött ikerpárt mart halálra a család labrador kutyája. Pedig a közhiedelem szerint a kutya és a gyerek nyerő páros, ha népszerű akarsz lenni, akkor posztolj kutyáról vagy gyerekről. De akár végzetes következményei is lehetnek, ha a kutya féltékeny a babára.

Azt ugye mondani sem kell, hogy az ilyen történetekben soha nem a kutya a hibás.


Tetszett?Kövess és lájkolj a Facebookon!

Egy mindössze 1000 lelket számláló brazíliai településen egy újszülött ikerpárra támadt a család kutyája, egyébként általában békés természetű fajtaként ismert labrador. a „féltékeny” állat akkor támadta meg a 26 nappal korábban korababaként világra jött két kislányt, Annét és Analút, amikor 29 éves édesanyjuk kiment a szobából, hogy váltson néhány szót a szomszédjával. A sírást és sikítást hallva visszarohant a gyerekekhez, de már túl késő van ahhoz, hogy megmenthesse őket. Elhúzta a kutyát a babáktól, és segítséget kért a szomszédban lakó ápolónőtől is, de a két pici lány addigra már olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy egyikük azonnal, a másik baba a kórházban meghalt.

A tragédia hátteréről annyit lehet még tudni a sajtóból, hogy a pár kilenc évig küzdött meddőséggel, míg végül az anyának sikerült teherbe esnie. A család labrador kutyáját egyébként engedelmes, szófogadó állatként ismerték, de feltehetőleg féltékeny lett a két babára, amikor úgy érezte, hogy miattuk nem kapja meg a megszokott figyelmet. A szomszédok szerint emiatt támadhatta meg a „vetélytársakat”.

A történet különösen tragikus mozzanata, hogy a babák a kiírtnál egy hónappal korábban jöttek a világra császármetszéssel és mindössze 26 napot éltek, így még azt a napot sem érték meg, amikor papírforma szerint egyáltalán meg kellett volna születniük.

Lehet egyáltalán féltékeny a kutyánk a gyerekünkre?

Lehet bizony. A kutya persze nem féltékeny a szó emberi értelmében, de valami olyasmi.

Amit mi, emberek féltékenységnek nevezünk, az egy érzelmi, pszichikai reakció. Szeretünk, érzelmileg kötődünk egy személyhez és nem akarjuk, hogy ez a személy egy másik ember irányába szerelmi, érzelmi kapcsolatot alakítson ki. Irigyeljük a harmadik személytől a számunkra fontos személyt. Egy pszichikai és fizikai reakciót vált ki bennünk, és megpróbáljuk megakadályozni azt a másik kapcsolatot.

Ilyen vagy hasonló reakció, érzelmi és pszichikai értelemben egy kutyában nem játszódik le.

A kutya – ugyanúgy mint őse, a farkas – falkaállat. Csak is egy jól felépített, egyértelmű és jól működő rangsorrendszerben érzi jól magát, és tud problémamentesen élni. A rangsorrendszernek az ember és kutya alkotta közös falkában is nagy jelentősége van. A problémamentes együttélés csak akkor tud hosszú távon megvalósulni, ha a falka ember tagjai a rangsorrendszerben mind felette állnak a kutyának.

A kialakult viszonyrendszerben új helyzet áll elő, amikor egyszer csak érkezik egy új tag (egy újszülött pici gyerek) az ember–kutya falkába, akinek a kutya logikája szerint a legalsó helyen kéne lennie a rangsorban. De a kutya szempontjából számtalan jel arra enged következtetni, hogy ez mégsem úgy van. Tehát a kutya tudatában felborul a rangsorrendszer, a kutya bizonytalanná válik. Ezt megpróbálja valamilyen testbeszéddel vagy jelzésekkel a falka többi tagjaival tudatni: az ebből fakadó magatartásformákat a gazdik szintén féltékenységnek szokták elnevezni. (Forrás: kutya.hu)

Egy kutya életében igen drasztikus élmény lehet, ha évekig ő mindenkinek a szeme-fénye, majd egyik napról a másikra, megjelenik a lakásban egy számára vadidegen, aki folyton sír, kapálózik és minden figyelmet magára vonz. A kutya az értetlenségét azzal szeretné áthidalni, hogy megismerje az idegent, ez azzal jár, hogy megszaglássza, megnyalja, figyeli. Mi történik ilyenkor? Legtöbbször a szülők, mivel féltik újszülött gyermeküket és minden baktériumtól védik, elkergetik a szaglászó kutyust a gyerektől. Azaz akinek korábban mindent lehetett, most még szaglászni sem engedik. A figyelem róla egy idegenre összpontosul.

A gazdik tehát elfelejtik a bemutatás ceremóniáját, mégis elvárják, hogy kutyájuk illően viselkedjen az új családtaggal.

Több áthidaló módszer is szerepel a kutyapszichológusok tárházában erre. Például elég akár a baba megszületése előtt egy-két héttel, egy játék babával imitálni a változásokat. Azaz, ha a játék babát az ágyra fektetjük és utána ugrik a kutya, még van időnk arra, hogy kedvencünknek megmutassuk, hogy neki nincs helye a kanapén, ha más van ott, ezt szépen fokozatosan be lehet vezetni a szabályrendszerébe. Nem mellesleg, ha ezt a fegyelmezést, akkor tudjuk elvégezni, amikor még nincs ott a gyerek, sokkal könnyebb odafigyelni kutyánk reakcióira, ha jön ugyanis a valódi baba, már nem lesz energiánk, kutyánk oktatására is. Könnyítsük meg a dolgunkat még akkor, amikor a szülői feladatunk csak a kutyára, nem pedig egy kutyára és egy ember csöppségre összpontosul. Korábbi igyekezetünk így később kifizetődik! (Forrás: kutyafuttaban.hu)

#kutya #gyerek #kutyatamadas #kutyapszichologia

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ezek is érdekelhetnek:

Ha félreérted, támad – ismét a kutyatámadásokról

Éles karmok, hegyes fogak, erős állkapcsok – a kutyatámadásokról

Neveld úgy a gyereked, mint a kutyát!(?)

A kutya jöhet az ágyamba, a gyerek nem

Ferenc pápa: „A kutya nem helyettesíti a gyereket”

Ő a hibás, miért hajolt túl közel a kutyámhoz?

Kutyák és autisták: ne durrogtass, lécci!

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!



Hozzászólás írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük