Medencék és más helyek, ahol megfulladhat a gyerek – a vízbe fulladásról
Lassan vége az iskolaévnek, jön a nyári vakáció. És ezzel együtt sajnos jön a vízbe fulladások „szezonja” is. Ha megkérdezünk tíz tetszőlegesen kiválasztott szülőt, legalább kilencen azt válaszolják, hogy tisztában vannak, melyek a veszélyes helyek és szituációk fulladás szempontjából, és tudják is, mit kell tenniük, ha baj van. A valóság az, hogy rengeteg tévhit él ezzel kapcsolatban (is), ráadásul legtöbb szülő nem ismer olyan apró praktikákat, melyekkel különösebb erőfeszítés nélkül sokat javíthatna gyermeke vízbiztonságán.
Tudtad például, hogy nem kell ahhoz mély víz, hogy egy gyerek belefulladjon? És a karúszóról mit gondolsz? Vajon megvédi a gyermekedet a fulladástól? Aztán fürdőruhát hogyan választasz neki? Az alapján döntesz, hogy neked mi tetszik, vagy a gyereknek mi a kedvenc színe vagy mesehőse? Egyáltalán: hogyan viselkedik egy fuldokló?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Egy szakértő ad most tanácsokat: Christi Brown, a The Judah Brown Project, egy vízbiztonságért küzdő szervezet ügyvezető igazgatója, melyet fia, Judah halála után indított.
A szakértő szerint egy gyermek fulladásveszélye egy adott vízben nagyrészt az életkortól függ: csecsemők esetében a legtöbb fulladás a fürdőkádban történik, míg 1–4 éves gyermekek esetében az otthoni úszómedence a leggyakoribb helyszín. Az 5 és 14 év közötti gyermekek esetében a fulladások körülbelül 30 százaléka történik medencében, 40 százaléka pedig természetes vízben.
A felnőttek is veszélyeztetettek!
„Sok szülő vesztette életét, amikor megpróbálta megmenteni a gyerekét a vízben. Azt hisszük, hogy segíthetünk a gyerekeinknek, mert nagyobbak vagyunk náluk, és tudunk úszni. De a valóság az, hogy egy fuldokló ember bárkibe vagy bármibe kapaszkodik és húzza magát, amibe vagy akibe csak bele tud kapaszkodni. Ez ösztönös.”
A nyílt víz, mint például egy tó vagy az óceán, ebben az esetben más, mint a medencék, mert ez nem egy ellenőrzött környezet. A nyílt víz esetében rengeteg olyan tényező van, ami sokkal nehezebbé teszi nemcsak az úszást, hanem a mentést is. A strandon a vízi mentők hosszú eszközöket hordanak maguknál, hogy távolságot tartsanak maguk és a fuldokló között, hogy elkerüljék, hogy a vízbe húzzák őket, és ők is megfulladjanak.
„Lehet, hogy a bajba került személyt meg tudod menteni, de aztán képtelen leszel magadat biztonságba helyezni, miután minden energiádat a mentésre áldoztad. Javasoljuk, hogy mindenki viseljen mentőmellényt, amikor nyílt vízben tartózkodik, a gyerekek és a szülők egyaránt. Ha csak ennyit megteszünk, már ez is az életet jelentheti valaki számára.”
A szakértő szerint a különböző „lebegtető” eszközök (karúszók, úszógumik, gumimatracok stb.) abból a szempontból is veszélyesek, mert hamis biztonságérzetet keltenek a gyerekekben.
„Nem alakult ki bennük a víz iránti tisztelet. Impulzívak, és nem értik meg, hogy a lebegtető eszköz nélkül nem tudnak úszni, de még csak a víz felszínén sem képesek maradni.”
Szerinte a szülők gyakran azt gondolják, hogy helyesen cselekszenek, amikor megvásárolják és használják ezeket az eszközöket.
„Nincs adat, amely alátámasztaná, hogy ezen eszközök használata segít a gyerekeknek megtanulni úszni.”
A fürdőruha színe
És mi az a másik úszófelszerelés, amelyet érdemes átgondolni? A kék fürdőruha. Több úszásoktató is megszólalt az interneten arról, hogy a kék fürdőruha vizuálisan hajlamos beleolvadni a vízbe, így nehezebb észrevenni a vízben lévő gyereket.
Az állandó, éber felügyelet a kulcs a fulladás megelőzésében
A szakértő szerint a legfontosabb dolog, amit a gyerekeknek meg kell tanulniuk az úszásról és a vízről, hogy az csak felnőtt jelenlétében biztonságos.
„A fulladás gyakran csendben, nagyon kevés csobbanással történik. Nagyon gyorsan, kevesebb mint egy perc alatt bekövetkezhet, és még akkor is megtörténhet, ha a gyerekek tudnak úszni.”
Az is lényeges, hogy mindig legyen valaki a vízben karnyújtásnyira, ha kisebb gyerekek vagy tapasztalatlan úszók vannak a vízben.
Az újraélesztésre kiképzett strandolók életet mentenek
„Ez egyike azoknak a dolgoknak, amelyekről azt reméljük, hogy soha nem lesz rá szükségünk. De nagyon hasznos, sőt életet menthet, ha mégis szükség lesz rá”
– figyelmeztet a szakértő, aki azt is hozzáteszi, hogy fulladásos áldozatoknál az újraélesztés kulcsa, hogy levegő jusson a tüdőbe, ezzel oxigén jusson az agyba. A mellkasi kompressziók nem elegendőek., mentőlélegeztetést kell alkalmazni.
A szakértő szerint a fulladás megelőzésére mint egy ementáli sajtra kellene gomdolniuk:
„Minden rétegnek vannak lyukai, ahol hiba történhet. De ha egymásra rakjuk a rétegeket, minden réteg elkezdi kitölteni az előtte lévő rétegek lyukait, így a gyerekek a legjobb esélyt kapják arra, hogy a víz közelében biztonságosabbak legyenek. Az összes rétegre szükségünk van, nem csak egyre, hogy valóban biztonságosabbá tegyük a vizet gyermekeink számára.”
Fotó: Freepik
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
