Megütött a gyermekem, mit tegyek?
Ha valakinek azt mondják, hogy „mennyire rád ütött ez a gyerek”, akkor büszkén kihúzza magát, hiszen azt jelenti, hogy a gyermeke nagyon hasonlít rá. De mi van akkor – kis szójátékkal élve –, ha a gyerekünk nem ránk üt, hanem megüt bennünket?
Mit lehet/kell ilyenkor tenni? Kell-e aggódni miatta? Egyáltalán: miért üt egy gyerek? Ehhez az támpontokat cikkünk.
Ha a gyermeked megüt, az frusztráló, kínos és dühítő lehet. Vannak szülők, akik ilyenkor szégyellik magukat és kétségbeesnek. Sok szülő aggódik, hogy a gyermekük velük szembeni agressziója annak a jele, hogy valahogy kudarcot vallottak szülőként. De a legtöbb gyerekkel egyszer vagy többször bizony előfordul, hogy megüti a szüleit. Az, hogy ilyenkor hogyan reagálsz, a kulcs ahhoz, hogy csírájában elfojtsd azt.
Miért ütnek a gyerekek?
Számos oka van annak, hogy a gyerekek miért ütik meg a szüleiket. Néha azért csapkodnak, mert nincsenek meg a készségeik ahhoz, hogy az érzelmeiket kezeljék és társadalmilag elfogadhatóbb módon fejezzék azokat ki. Lehet, hogy nincs meg a nyelvi vagy impulzuskontrolljuk ahhoz, hogy megbirkózzanak az érzelmeikkel. Az ütés a szükségleteik kielégítésének módja, gyakran anélkül, hogy a következményekre gondolnának.
Az ütés manipulációs eszközként is használható. Néha a gyerekek azért ütnek, hogy érvényesítsék az akaratukat. Az a gyermek, aki megüti az anyját, amikor az nemet mond, talán azt reméli, hogy agressziójával talán meggondolásra készteti a felnőttet.
Mit tegyél, ha a gyermeked megüt?
Az, hogy hogyan reagálsz az ütésre, befolyásolja, hogy gyermeked milyen valószínűséggel fog újra ütni. Az alábbiakban néhány nevelésistratégiát mutatunk be, amelyekkel megvédheted magadat és őt is a bajtól, miközben megtanítod neki, hogyan kezelje jobban az érzéseit, és hogyan irányítsa a viselkedését.
Dicsérd meg a pozitív érintésekért!
Amikor megölel vagy megpuszil, biztosítsd róla, hogy ez mennyire jól esik neked. Emellett dicsérd meg, amikor hallgat rád és abbahagyja az ütlegelést.
Tanítsd meg a megfelelő viselkedést!
Nem elég egyszerűen azt mondani a gyereknek, hogy „ne üss””. Tanítsd meg gyermekednek a dühkezelési készségeket is. Bátorítsd, hogy olvasson könyvet, rajzoljon egy képet, vegyen egy mély lélegzetet vagy menjen a szobájába, amikor dühösnek érzi magát.
Tanítsd meg gyermekedet az érzésekre!
…például a szomorúságra és a frusztrációra. Beszéljétek meg, milyen fontos, hogy ezeket az érzéseket megfelelő módon kezelje, és segíts gyermekednek elsajátítani olyan stratégiákat, amelyek segítségével biztonságosan megbirkózhat az érzelmeivel.
Állíts fel szabályokat!
Legyenek olyan otthoni szabályok, melyek a tiszteletről szólnak. Tedd egyértelművé, hogy nálatok otthon az ütés, rúgás, harapás vagy fizikai agresszió nem megengedett. A szabályokat lehetőleg pozitív módon fogalmazd meg. Ahelyett, hogy azt mondanád, hogy „Ne üss”, mondd azt, hogy „Úgy érintsd meg a másikat, hogy az ne fájjon”. Beszélj gyermekeddel a szabályokról, hogy meggyőződj róla, hogy megértette a szabályok megszegésének következményeit.
Ha a gyermeked megüt, határozottan mondd: „Ütni nem szabad. Az ütés fáj”. Legyél következetes, hogy a gyermeked lássa: a szabály mindig, mindenhol és minden körülmények között érvényes.
Alkalmazd a „time-out” módszerét!
A „time-out” (szünet, időkérés) azt jelenti, hogy a gyermekednek egy kis időt adsz arra, hogy megnyugodjon. Ha például egy kis időre a szobájába küldöd, ez lehet a leghatékonyabb módja annak, visszatartsd egy újabb ütéstől. Fontos, hogy megtanítsuk őket arra, hogyan szabályozzák magukat ebben a megnyugvási időszakban.
Vond meg a kiváltságokat!
Más gyerekeknél további következményeket igényelhetnek. A kiváltságok megvonása hatékony fegyelmezési stratégia lehet. Korlátozd gyermeked hozzáférését az elektronikai eszközökhöz vagy bizonyos játékokhoz 24 órára, vagy ennél rövidebb időre, a gyermek életkorától függően. Minél fiatalabb a gyermek, annál kevesebb időre van szüksége egy tárgytól való eltiltásra.
Jóvátétel: Kérje meg gyermekét, hogy végezzen el Önnek egy plusz házimunkát, vagy kérje meg, hogy rajzoljon Önnek egy képet jóvátételként.
Kerüld a testi fenyítést!
Ha büntetésként verést alkalmazol, gyermeked összezavarodik, hogy miért szabad neked ütni, és miért nem szabad neki. Ahelyett, hogy önuralomra tanítanád, a verés növelheti agresszióját.
A gyerekek többet tanulnak abból, amit látnak tőled, mint amit mondasz neki. Viselkedj úgy, ahogy szeretnéd, hogy a gyermeked viselkedjen. Mutasd meg gyermekednek, hogyan kezelje a dühöt, a szomorúságot és a csalódottságot társadalmilag megfelelő módon.
Ne félj szaksegítséget kérni!
Ha idősebb gyermeked megüt, vagy különösen agresszív óvodás vagy kisiskolás gyermeked van, fordulj szakemberhez. Beszélj gyermekorvosotokkal az aggodalmaidról. A gyermekorvosa beutalót adhat egy vizsgálatra, hogy segítsen meghatározni az agresszió okát és tervet adjon annak kezelésére.
Néha a háttérben meghúzódó problémák is hozzájárulhatnak a gyermekek agressziójához. Például az ADHD-s gyermekek nagyobb valószínűséggel ütnek. Máskor az értelmi vagy fejlődési zavarral küzdő gyermekek azért ütnek, mert nem tudják használni a szavaikat vagy nem tudják kezelni az impulzusaikat.
Fotó: Freepik
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
