Menjen iskolába vagy maradjon az oviban?
Az élet nagy kérdése, amikor a gyerek hatéves lesz. Nem minden gyerek válik egyszerre iskolaéretté, ráadásul az sem mindegy, melyik hónapban van a születésnapja, hiszen ez majdnem egy évnyi különbséget is jelenthet gyerek és gyerek között. Természetesen nagyon sok tényező befolyásolja az iskolaérettséget, de vannak olyan képességek is, melyeket nem nagyon befolyásol, hogy marad-e még egy évig óvodában a gyerek.
Ez pedig a matek és az olvasás, egy kutatás szerint ebből a szempontból nincs sok különbség a szabályos időben iskolába kerülő és a „visszatartott” gyerekek között.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Azt, hogy elvileg hány éves korában kell megkezdenie az első osztályt egy kisgyereknek, minden országban – így nálunk is – az oktatási törvény szabályozza. Ezek azonban nem kőbe vésett számok, hiszen nagyon sok mindentől függ, mikor válik iskolaéretté a gyerek, e téren akár nagy különbségek is lehetnek. Aztán ott van a szülői félelem is, nehogy túl korán kerüljön suliba a gyerek, ezzel máris versenyhátrányba kerülve azokkal szemben, akik akár fél vagy majdnem egy évvel is idősebbek náluk. Vegyük például a hazai szabályokat, melyek szerint abban az évben kell a gyereknek megkezdenie az első osztályt, amelyik év augusztus 31-éig betölti a 6. életévét. Ám könnyen belátható, mekkora életkor- és ennél fogva fejlettségbeli különbség van két gyerek között, ha az egyikük mondjuk augusztus 6-án, a másikuk október 3-án született: egyikük alig múlt 6 éves, másikuk majdnem 7 éves. Nem csoda hát, ha a szülők osztanak-szoroznak: menjen vagy maradjon a gyerek – bár erre nálunk egy tavalyi törvénymódosítás nyomán már jóval kisebb mozgástér van, de erről majd később.
Ha viszont valaki csak azért marasztalná még egy évig az óvodában a gyerekét, mert ettől azt reméli, hogy jobban fog teljesíteni matekból és olvasásból, akkor csak ezért kár lenne még egy évet óvodában töltenie a gyereknek. Egy ausztráliai kutatásban azt találták, hogy a halasztott iskolakezdés kevéssé befolyásolja a számolási és olvasási készségeket: a gyerekek nagyjából egyformán teljesítenek nemcsak az iskolakezdés után, hanem az általános iskola első éveiben is, függetlenül attól, milyen idős korukban léptek az első osztályba. Ebből a szempontból különösen érdekes, hogy a felmérést éppen Ausztráliában végezték, hiszen az ottani szabályok szerint akár 19 hónapnyi különbség lehet a lehető legkorábban iskolába engedett és a lehető legkésőbbi időpontig visszatartott gyerekek között.
Azzal kapcsolatban egyébként, hogy jobban teljesítenek-e az általános iskola első éveiben azok, akik még egy évet „ráhúznak” az oviban, elég vegyesek a kutatási eredmények. Egyes vizsgálatok szerint jobban, míg mások szerint ugyanúgy, mint a többiek. Sőt vannak olyan kutatási eredmények is, hogy a korábban iskolába lépett gyerekek később, a felsőbb szintű tanulmányaik során motiváltabbak és elkötelezettebbek a tanulásban, mint azok, akik idősebben kezdték meg az első osztályt. A vizsgálatok többsége azonban azzal a következtetéssel zárult, hogy nem sok különbség van az iskolai előmenetelben ebből a szempontból, és az esetleg fennálló csekély különbségek is kiegyenlítődnek a későbbi iskolai évek alatt.
Szóval csak ezért kár lenne iskolaérettségi kérelemért szaladgálniuk a szülőknek.
A tankötelezettség magyarországi története
A tankötelezettség fogalma hazánkban 1868 óta ismert, amikor Eötvös József törvénybe iktatta a tankötelezettséget. Már korábban is felmerült az igény arra, hogy egységes szabályok szerint lépjenek első osztályba a gyereke, de Mária Terézia 1777-ben hozott Ratio Educationis törvénye még csak javaslatokat fogalmazott meg ezzel kapcsolatban, de ezen túlmenően a szülők döntésére bízta, mikor engedik iskolába a gyereket.
A tankötelezettség szabályozása eztán már megjelent az oktatási törvényekben, több vagy kevesebb döntési jogot hagyva a szülőknek. A jelenleg érvényes szabály szűkítette a szülők mozgásterét ebben a kérdésben, mert míg korábban nagyobb volt az az időintervallum, melyen belül a szülők minden különösebb utánajárás és engedélyeztetési procedúra nélkül maguk dönthettek, most már abban az évben kell a gyereknek megkezdenie az első osztályt, amelyik év augusztus 31-éig betölti a hatodik évét. Ettől eltérni csak az Oktatási Hivatal engedélyével lehet. A kérelmeket január 1-je és 15-e között kell benyújtani.
Egészen pontosan:
„Az eljárás a szülő kérelmére indul. A szülő bármilyen indok alapján vélelmezheti, hogy gyermeke számára az iskola megkezdése még nem indokolt. Az eljárást megindító kérelemben bármilyen releváns ok, körülmény, állapot, tény megfogalmazható, amely indokolttá teszi az iskolakezdés halasztását. Az eljárásban ezen körülmények vizsgálatára kerül majd sor. A szülő a kérelméhez bármilyen általa lényegesnek tartott dokumentumot mellékelhet, elkérheti az óvodától a gyermek fejlődését nyomon követő nyomtatványt is, és azt is csatolhatja. Így az Oktatási Hivatalban a kérelemmel foglalkozó szakemberek közvetve az óvoda véleményére is figyelemmel lesznek. Az óvoda által kiállított és a gyermek óvodai fejlődését nyomon követő nyomtatványnak a kérelemhez csatolása nem kötelező, hiszen nem csak olyan körülmény, állapot, tény merülhet fel, amelyet ez a dokumentum támaszt alá.”
Az ehhez szükséges igazolások beszerzésére idén már csak pár nap áll rendelkezésre, amit a járványhelyzet tovább nehezít. Jó hír viszont, hogy a tavalyi adatok szerint az Oktatási Hivatal a kérelmek többségét kedvezően bírálta el: 9775 kérelmet jóváhagyott, miközben csupán 1099-et utasított el.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!