Nem lehetsz a legjobb barátom!
Egy amerikai óvoda vezetősége betiltotta a legjobb barátságot. Mostantól egyik gyerek sem nevezhet senki legjobb barátjának, mert az igazgató szerint ez kirekesztő, és rosszul érezhetik tőle magukat azok a gyerekek, akik nem tartoznak a „legjobb barátok” körébe. Akkor most jó vagy nem jó, ha van az embernek egy legjobb barátja.
Egy kis pszichológia következik a legjobb barátságról.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A poszt apropójául szolgáló sztori röviden:
Egy kislány, bizonyos Julia még csak óvodás egy massachusettsi óvodában, de máris az újságok főoldalára verekedte magát – persze akaratán kívül. Történt, hogy egyik nap azzal ment haza az óvodából, hogy az igazgató megtiltotta, hogy bárki bárkit is a legjobb barátjának nevezzen. Az anya panasszal élt a tiltás ellen, mire válaszul egy kioktató levelet kapott, melyben arról tájékoztatták, hogy az óvoda kutatásai szerint káros lehet a legjobb barát kifejezés használata. Szerintük ugyanis azzal, hogy a jelzést betiltják, elősegíthetik a „befogadást”.
„Több évtizedre visszanyúló tapasztalataink szerint a „legjobb barát” kifejezés használata miatt – még ha azt szeretet kifejezésére is használják – más gyerekek kirekesztve érezhetik magukat, ami klikkek és kívülálló csoportok kialakulásához vezethet” – írták a válaszlevélben.
Nem a mostani eset az első, hogy a legjobb barát kifejezésnek támadnak neki az Egyesült Államokban. Egy óvoda vezetője pár éve egy olyan irányelv mellett agitált, mely arra vonatkozna, hogy valakinek „egy legjobb barát helyett sok jó barátja van”. „Ezek a túlzó barátságok nagyon bántóak lehetnek azok számára, akiket kihagynak belőle” – mondta ő is.
Visszatérve szegény kis Juliára, az anyja az óvoda „érzékenyítő” levele után úgy döntött, új intézménybe íratja gyermekét mert azt szeretné, hogy gyermeke „egészséges módon fejezhesse ki gondolatait és érzéseit”, ahogyan ez gyerekeknél megszokott.
Jó vagy nem jó, ha van egy legjobb barát?
„Mindig kell egy barát” – énekelte anno Zalatnay Cini, aki így folytatta:
„Csodát látni, jobbá válni, barát nélkül, nem lehet. Emlékezni, tervet szőni, barát nélkül, nem lehet.”
Neki van igaza, vagy inkább Victor Hugónak higgyünk, aki ezt mondja:
„Gyakran a legjobb barátaink buktatnak el bennünket.”
Nézzünk néhány érdekes tényt a pszichológia háza tájáról!
Tudtad-e, hogy az állatvilágban is létezik barátság?
Jó ha tudod, amikor cuki videókat nézel a Youtube-on különböző állatfajok együttéléséről, például a hatalmas mackószerű kutyához bújó cicakölyökről, hogy pszichológiai értelemben ez nem elégíti ki a barátság fogalmát. Ám vannak azt bizonyító vizsgálatok, hogy néhány állatfaj – például a csimpánzok, lovak, hiénák, elefántok, denevérek és delfinek – képesek életre szóló barátságot kialakítani olyan élőlényekkel is, akik nem fajtársaik.
De miért hozzák létre az állatok ezeket a kapcsolatokat?
A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a barátságból valamilyen előnyük származik. A vizsgálatok valóban azt igazolták, hogy azok az élőlények, akiknek barátjuk van, jobb egészségi állapotnak örvendenek, kevésbé stresszesek és szaporábbak is, mint barát nélkül élő társaik. Erről a poszt vége felé még lesz szó.
Tudtad-e, hogy a barátság fejleszti az empátiát?
Az a képesség, hogy bele tudjuk képzelni magunkat a másik helyzetébe, az emberi faj sajátja, ám a barátság egy magasabb fokozatot képvisel még ezen belül is. A Virginia Egyetemen önkéntesek agyát vizsgálták, miközben olyan helyzetet hoztak létre például enyhe elektromos árammal, hogy a vizsgált személy veszélyben érezhette saját magát, egy barátját vagy egy idegent. Azt tapasztalták, hogy veszély esetén alapjaiban ugyanazok az agyi területek aktiválódnak akkor, ha a vizsgált személy saját magát vagy barátját érezte veszélyben, míg egy idegen esetében nem jelentkezett hasonló jelenség.
Tudtad-e, hogy a barátság javítja a munkateljesítményt?
Különböző vizsgálatok igazolták, hogy azok, akiknek munkahelyi barátai vannak, könnyebben találnak munkát, boldogabbak, kreatívabbak, termelékenyebbek és jobban teljesítenek a munkahelyükön. Vannak országok, például India vagy Indonézia, ahol azt tartják az emberek, hogy a munkahelyi barátok jobban megértik az embert, mint az élet más területein szerzett barátok, sőt még akár a házastársnál is megértőbben viseltetnek irántunk.
E téren azonban kellő körültekintés szükséges – figyelmeztetnek a pszichológusok −, mivel nem mindegy, hol áll a munkahelyi hierarchiában az, akit egyben barátunknak is tudhatunk. Ha az a bizonyos barát egyben a főnökünk is, akkor ez a helyzet nagy veszélyt jelent a barátságra nézve, sőt akár munkahelyi pozíciónk is veszélybe kerülhet. A LinkedIn által korábban végzett kutatás szerint a főnökkel ápolt szoros barátság akár a szamárlétrán való felkapaszkodás rovására is mehet. A felmérés 1980 után született résztvevői közül 68 százalék válaszolta azt, hogy a munkahelyi előrehaladás érdekében hajlandó lenne feláldozni a munkahelyi barátságot.
Tudtad-e, hogy a barátság jót tesz az egészségnek?
A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kiterjedt baráti körrel rendelkezők – legyenek akár nők, akár férfiak – kevésbé feszültek, kisebb stresszként élik meg az életet, hatékonyabb megküzdési stratégiákkal rendelkeznek, és hosszabb ideig élnek. A barátság erősíti a jó szokások kialakítását, elűzi a depressziót, segít leküzdeni a különböző betegségeket, megelégedettséggel és boldogsággal tölt el. A kutatók azt mondják, hogy az a tény, ha valaki híján van a társas kapcsolatoknak, nagyobb halálozási kockázatot hordoz, mint például az elhízás, ráadásul inkább az ülő életmódnak, mintsem az aktív életvitelnek kedvez.
Végül térjünk vissza Zalatnay Cinihez:
„Mindig kell egy barát, mindig kell egy barát, aki vigaszt nyújt neked. Mindig kell egy barát, mindig kell egy barát, ki csak érted van veled.”
És ezzel el is mondtam mindent, amit a massachusettsi óvodaigazgatóról gondolok…
#barátok #barátság #pszichológia
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
