Nem, nem lótuszülés, hanem lótusz szülés
Különleges pillanat, amikor a szüléskor átvágják a köldökzsinórt, ezzel a baba megkezdi önálló életét. Van azonban a szülésnek egy érdekes módja, mely a világ számos pontján viszonylag elterjedt gyakorlat. Ilyenkor a köldökzsinórt egyáltalán nem vágják el, hanem megvárják, míg a méhlepény a köldökzsinórral együtt leszárad.
Ennek a szülésnek neve is van, lótusz szülésnek nevezik, mely nem tévesztendő össze a jógából ismert lótuszüléssel.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A méhlepény (vagy placenta) egy különleges szerv, meg ideiglenesen látja el feladatát a várandósság alatt. A 9 hónap alatt hormonokat termel, mely segítik a várandósság fennmaradását. Ezenkívül tápanyagokat és oxigént biztosít a baba számára a köldökzsinóron keresztül, miközben a salakanyagokat eltávolítja. A méhlepényből antitestek is jutnak a baba szervezetébe, melyek védik a fertőzésekkel szemben. A méhlepény csak a terhesség létrejötte után alakul ki és a baba megszületése után elveszíti funkcióját. A méhlepény arra is képes, hogy akár ikreket is el lásson, bár előfordul, hogy mindkét ikermagzatnak saját méhlepénye van.
A fejlett világban az a bevett gyakorlat, hogy a baba megszületése után a köldökzsinórt átvágják, ezzel a méhlepény teljesen elveszíti funkcióját, és a baba megkezdi önálló életét. Ezt követően a méhlepényt a szülésorvos megvizsgálja, hogy teljesen ép-e, nem hiányzik-e belőle akár egy egészen icipici darab is, ezzel ugyanis súlyos szövődmények akadályozható meg. Mostanában elég sok vita van akörül, mikor is kell átvágni a köldökzsinórt. A legújabb kutatások az találták, hogy számos előnnyel jár az újszülött számára, ha nem vágják át azonnal a köldökzsinórt, hanem azzal várnak néhány percig.
A köldökzsinór késői lefogásának előnye, hogy javítja a keringést, növeli a vörösvértestek térfogatát, csökkenti a vérátömlesztés iránti igényt, és ilyen esetekben ritkábban fordulnak elő bizonyos súlyos újszülöttkori szövődmények, például a bél elhalással járó gyulladása vagy pusztító agyvérzés.
A köldökzsinór átvágása után a méhlepény a veszélyes kórházi hulladékok közé kerül, majd elégetik. Vannak, akik emlékbe hazaviszik a méhlepény,t sőt mostanában elég furcsa ötletek is olvashatók a neten arról, mi mindent lehet kezdeni a méhlepénnyel. Például megenni. Ennek neve is van, placentofágiának nevezik. Mások viszont a köldökzsinórcsonkból készítenek ékszereket emlékbe.
A világ különböző pontjain különböző szokások vannak azzal kapcsolatban, mi legyen a méhlepény sorsa, miután beteljesítette funkcióját. Például az Új-Zélandon élő maorik körében az a szokás, hogy a méhlepényt elégetik, mert úgy hiszik, hogy ezzel segítik az újszülött kötődését kultúra és szülőföldje iránt. Kambodzsában ugyanígy járnak el abban a hitben, hogy a földbe temetett méhlepény egészen addig biztonságot nyújt a gyermek számára, míg a gyermek az eltemetés helyének közelében él. Külön érdekesség, hogy a fejlett világban is dívik bizonyos népcsoportokban az a szokás, hogy a méhlepényt eltemetik.
A lótusz szülésről
Vannak, akik azt a gyakorlatot követik, hogy a köldökzsinórt egyáltalán nem vágják el, hanem egészen addig az újszülöttel kapcsolatban hagyják, míg körülbelül 3−10 nap alatt magától leszárad. Ez idő alatt különböző sókat alkalmaznak, hogy a méhlepény ne bomoljon, hanem fokozatosan kiszáradjon. Ugyanezt a gyakorlatot követik egyébként császármetszés után is.
És hogy miért döntenek családok úgy, hogy a lótusz szülés gyakorlatát követik? Ennek kulturális, spirituális és tradicionális okai vannak. Sokan hisznek abban, hogy a méhlepény szent erővel rendelkezik, ezért nem szabad hozzányúlni, hanem meg kell várni, amíg a természet teszi a dolgát. Mások abból a tapasztalásból választják a lótusz szülést, hogy ezek a babák nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak. Bár könnyen meglehet, hogy ez egyszerűen azzal függ össze, hogy a méhlepény megbonyolítja egy kicsit az újszülött körüli teendőket, a fürdetést, a tisztába tevést, ezért ezeket a babákat első napokban kevésbé mozgatják, zaklatják, emelgetik.
A lótusz szülés szakmai megítélése meglehetősen ellentmondásos. Vannak orvosok, akik határozottan ellenzik azzal az érvvel, hogy az újszülöttel kapcsolatban hagyott méhlepény veszélyes fertőzésforrás. Álláspontjuk szerint a méhlepényben különösen könnyen alakulhat ki fertőzés, hiszen vért tartalmaz, mely a megszületés után bomlani kezd, ezzel kiváló táptalajt teremtve a kórokozók számára. Emellett sokan vitatják azt is, hogy a lótusz szülésnek bármilyen haszna lenne az újszülöttre nézve. Való igaz, hogy a tudományos szakirodalomban nem lelhetők fel olyan források, melyek a lótusz szülés előnyeit igazolták volna − bár való igaz, hogy a kockázatokra vonatkozóan sincsenek kutatások.
Mindezek alapján mindenki hite, meggyőződése szerint dönt arról, hogy a lótusz szülést vagy a köldökzsinór átvágását választja-e.
#lótusz_szülés
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
