Nem perelhetsz, ha az orvosod megtagadja az abortuszt

Az abortusz erősen megosztó kérdése két, jól elkülönülő táborra osztja az embereket: egyesek szerint nem engedhető meg, hiszen voltaképpen gyilkosság, mások szerint szabad a vásár, és ha így van, akkor az egészségügyi dolgozóknak kutya kötelességük segíteni ebben. Ezzel azonban el is jutottunk az egyik legkényesebb ponthoz, egyben a legfontosabb etikai dilemmához: az élet – kinek-kinek hite szerint, akár Isten – ellen való vétek, akkor milyen szabályoknak, erkölcsi megfontolásoknak, elvárásoknak kell érvényesülniük abban az esetben, ha az orvos vagy más egészségügyi dolgozó az első táborba, az egészségügyi ellátásért folyamodó viszont a második táborba tartozik: azaz mi történik akkor, ha az orvostól abortusz elvégzését kérnek, az ő hite, meggyőződése viszont ellenkezik ezzel.

Egyszer régebben írtam már korábban egy esetről, amikor egy amerikai gyógyszerész megtagadta egy spontán vetélés esetében a gyógyszer kiadását abból a megfontolásból, hogy egyébként az adott gyógyszert használják terhességmegszakításra is.

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

A történet főszereplője egy nő, bizonyos Nicole Mone, aki 9 hetes várandós volt, amikor a vizsgálat során az orvos közölte vele, hogy a magzat nem fejlődik megfelelően, valószínűleg elhalt vagy legalábbis nem életképes, ezért a terhességet be kell fejezni. Erre azért van szükség, mert ha egy spontán vetélés során a méh tartalma nem távozik maradéktalanul, akkor ez súlyos, akár életveszélyes szövődmények veszélyét rejti magában, például súlyos fertőzés léphet fel. Éppen ezért az orvos egy gyógyszert írt fel Nicole-nak, aki a recepttel elballagott a legközelebbi Walgreenshez, hogy kiváltsa azt. A patikában azonban legnagyobb megdöbbenésére nem kapta meg a kért gyógyszert. Nem, nem azért, mintha nem lett volna az adott készítmény raktáron, hanem mert a patikus „etikai” okokra hivatkozva megtagadta annak kiadását. A patikust az sem hatotta meg, hogy a recepten szereplő mizoprosztol ezúttal nem terhességmegszakítás célját szolgálta volna, hanem egy akart, tervezett, ám idő előtt elhalt terhesség befejezését, egy olyan szituációét, amibe a nő akaratán kívül sodródott bele.”

Az orvos sem kötelezhető olyanra, amit a hite, meggyőződése tilt

Az esetre nyilván mindenki aszerint reagál, hogy maga mit gondol az abortuszról. Talán kézenfekvő következtetésnek látszana előhúzni az örök ütőkártyát, a hippokratészi esküt, mondván, kit érdekel, hogy miről mit gondol az orvos vagy a patikus, arra esküdött fel, hogy segítsen, ez pedig felül kell, hogy írja az etikai vagy erkölcsi aggályait. Vagyis segítsen és punktum, ez a kötelessége, nem pedig a moralizálgatás.

Ez azonban nagyon nem így van. A legtöbb helyen nem köteles az orvos olyan beavatkozást elvégezni, ami ütközik az erkölcs értékrendjével. Az Egyesült Államokban például törvény is rendelkezik erről. Most hirtelen nem tudom, hogy ez nálunk is konkrétan le van-e írva a törvényben, de ha nem, akkor is az a gyakorlat, hogy nem végez abortuszt az az orvos, illetve ilyenbe nnem segédkezik az az egészségügyi dolgozó, akinek ezzel kapcsolatban – leginkább vallási megfontolásból erkölcsi aggályai vannak. Az egyház szerint ugyanis az élet a fogantatással kezdődik, az abortusz tehát nem más, mint az élet elpusztítása, azaz gyilkosság. De vallásos háttér nélkül lehet éppen valaki ezen az állásponton.

Mág csak nem is perelhető be az orvos, ha megtagadja az abortuszt

De ezen a ponton nem állhatnak meg a jogalkotók, mert hiszen mi van akkor, ha valaki azért pereli be az orvost, mert úgy érzi, hogy valamilyen hátránya származott abból, hogy az orvos megtagadja tőle az abortusz elvégzését. Nos, talán nem véletlen, hogy éppen az orvosi kártérítési perek tömegéről elhíresült USA-ban gondoltak erre is. Kevesen tudják például, hogy az USA legtöbb államában törvény rendelkezik arról is, hogy nem indítható polgári peres eljárás az orvos ellen, ha megtagadja az abortusz vagy bármilyen más olyan beavatkozás elvégzését, mely ellenkezik vallásos meggyőződésével.

A JAMA internetes oldalán november 19-én jelentek meg egy felmérés adatait, mely az ezzel kapcsolatos szabályozást térképezte fel az USA egyes államaiban. Kiderült, hogy 46 államban védi a törvény a perekkel szemben az ilyen orvosokat. „A kutatás legfontosabb üzenete volt, hogy bár az a szabály, hogy senki nem kötelezhető hite ellen való beavatkozásra, sértheti a nők egészségügyi ellátáshoz való jogát, kevesen tudják, hogy ez egyben a perelhetőség tekintetében is megköti a kezét annak, aki úgy érzi, hogy ebből hátránya származott – írja a cikk szerzője, Nadia Sawicki, a chicagói Loyola Egyeten jogászprofesszora. – Ez azért lehet aggályos, mert a páciens nincs mindig tisztában azzal, hogy adott esetben áll-e rendelkezésre olyan orvos, aki tudja és akarja is elvégezni az abortuszt. A vizsgálat fontos eredménye, ha a nőkben tudatosul, hogy nemcsak az ellátáshoz, hanem a peres úton való elégtételhez való joguk is csorbul.”

De mielőtt még nagyon felháborodnánk azon, hogy nők ezrei maradnak ellátás nélkül, ha abortuszra mennének, azért nem jó ezt így összemosni, mert az igazsághoz tartozik az is, hogy a törvények azt is kimondják, hogy páciens nem maradhat ellátatlanul, azaz a szolgáltatónak – tehát például a kórháznak – kötelessége biztosítani, hogy a vallásos meggyőződés szempontjából aggályos körbe tartozó beavatkozáshoz is hozzájuthassanak a páciensek, azaz mindig legyen elérhető olyan orvos, aki hajlandó elvégezni az abortuszt.

Szóval szerintem ez a törvény akkor is rendben van, ha a magasságos betegjogok feltétel nélküli harcosai berzenkednek vele szemben.

Forrás: Medscape

#abortusz #jog #torveny

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ezek is érdekelhetnek:

Előbbre való-e a hit a gyógyításnál?

Otthonszülés után most itt az otthonabortusz?

A Gucci is az abortusz mellett voksol

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!