Nem szégyellem, de nem is mutogatom a gyermekem testi hibáját – fotósorozat
Amikor egy gyermek mássággal él, akkor a szülő alapvetően kétféleképpen állhat a kérdéshez: vagy bátran kiáll és harcol az elfogadásért, vagy nem a másságot helyezi a középpontba, amikor arról dönt, mennyit mutasson meg kifelé. Egy olyan anya fotóiból mutatok néhányat, aki valahol a kettő közé helyezi álláspontját.
A fotók apropóján adja magát a téma: az ajak- és szájpadhasadék (köznapi, nem igazán szép megnevezéssel „nyúlszáj” és „farkastorok”), illetve az, hogy mennyit helyes, illendő, egyáltalán biztonságos megmutatni a neten a gyerekről.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Kelley Hudson fotós és egy kislány édesanyja. Történetesen egy olyan kislány, akit megszületése után ajak- és szájpadhasadék miatt műteni kellett. A műtét természetesen nem gyógyult teljesen láthatatlan heggel, ám Kelley valamifajta középútra helyezkedett azzal kapcsolatban, mennyit is mutasson meg a kislányról a szélesebb közönségnek. Azt a megoldást választotta, hogy nem rejti előtt mások szeme elől, de kreatív módon olyan beállításokban fényképezi őt, melyekben rejtve marad ez az apró esztétikai „hibája”.
Ezt mondja:
„Kelley Hudson vagyok, fényképész és édesanya. A szülők többségéhez hasonlóan én is szeretném megosztani barátainkkal és családtagjainkkal kislányom mindennapjait. De mivel ajak- és szájpadhasadékkal született, aggódom amiatt, hogy a kislányom talán később bánja majd, hogy babakori fotóit kitettem a netre, és képekkel dokumentálva megosztottam küzdelmes kezdeti kórházi napjainkat is. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy előveszem a kreativitásomat, hogy meg is mutassa nőt, de ne is mutassak róla olyat, amibe nem egyezne bele, ha kicsit nagyobb lenne.”
A testi hibát diszkréten elrejtő, a gyerek teste feletti önrendelkezési jogát máris tiszteletben tartó gyermekfotókból egy szép válogatást az alábbi képgalériában találsz (a kis képekre kattintva nagyobb méretben is megnézheted őket):
Az ajak- és szájpadhasadékról
Az ajak- és szájpadhasadék kialakulásának oka, hogy a magzati életben az arc és a száj képleteinek kialakulásáért felelős, két oldalról növekvő lemezek középen nem nőnek össze, ahogyan normális körülmények között történnie kellene. A rendellenesség a súlyosságától függően lehet egy- vagy kétoldali, esetenként csak az ajkat vagy csak a szájpadot érinti, de a kettő együtt is előfordulhat.
A rendellenesség kialakulásának oka nem pontosan tisztázott. vannak örökletes formák (mint a mostani esetben is), de szerepet játszhatnak létrejöttében magzati hatások, például az anya dohányzása, az epilepszia kezelésében használt gyógyszerek szedése vagy a várandósság alatt átvészelt vírusfertőzés is. És persze vannak esetek, ahol semmilyen nyilvánvaló ok nem igazolható.
Az ajak- és szájpadhasadék elsősorban a szopást akadályozza, ezzel megnehezítve a baba táplálást. ezen kívül zavart okozhat a hangképzésben és a beszédfejlődésben is. A hasadtság miatt előfordulhat, hogy a fül ürege és a melléküregek nem szellőznek megfelelően, ami idült gyulladáshoz vezethet.
A rendellenesség egyetlen megoldása a műtét, melyet – a fenti problémák ismeretében – érdemes minél korábban elvégezni, az orvosok általában azt tanácsolják, hogy legkésőbb 1-2 éves korig kerüljön rá sor. Előfordulhat, hogy a beszéd és a hangképzés eztán sem lesz tökéletes, ilyenkor logopédus segítségére lehet szükség.
Az ajak- és szájpadhasadék a viszonylag gyakori fejlődési rendellenességek közé tartozik, minden 5-600 szülés közül egy babánál fordul elő.
Te engedélyt kérsz a gyerekedtől, hogy kitárgyalhasd a neten?
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
