Anyás-Apás · 2019.02.27 23:20 · 5 perc

Pillanatkép kanyarójárvány közben

A kanyarójárvány minden eddiginél több személyt betegít meg, ha csak attól az időponttól számítjuk, amióta védőoltás is rendelkezésre áll(na) a betegséggel szemben. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a kanyarós esetek száma 2017 és 2018 között megháromszorozódott (!), így tavaly már több mint 82 esetet jelentettek csak Európából.

Tehát ma már nem ringathatjuk magunkat abba a téves biztonságérzetbe, hogy a kanyaró csak tőlünk távoli egzotikus vidékeken mindennapi valóság, mert itt kopogtat a szomszédban.

A kanyarós esetek számának emelkedését az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azzal magyarázza, hogy sok helyen veszélyes szint alá csökkent az átoltottsági arány. És itt álljunk meg egy szóra. A védőoltásokkal kapcsolatos cikkeben gyakran előkerül az átoltottság és az úgynevezett nyájimmunitás kérdése. De mit is jelentenek ezek a kifejezések?

Az átoltottság értéke azt adja meg, hogy az adott közösségen belül hány százalékot tesz ki azok aránya, akik megkapták az adott betegség elleni vakcinát. Az átoltottsági arány természetesen akkor ideális, ha értéke 100 százalék. Ezt az értéket azonban még a leghatásosabb oltáspárti kampányokkal sem lehet elérni, egyszerűen azért, mert mindig vannak a közösségben olyanok, akik valamilyen ok miatt nem kaphatják meg a védőoltást (csecsemők, nagyon idősek, immunbetegségben szenvedők stb.). És itt jön be a nyájimmunitás jelentősége. Ha ugyanis azok, akiknél a védőoltásnak semmilyen egészségi ellenjavallata nem áll fenn, beadatják maguknak a vakcinát, azaz az átoltottsági arány kellően magas lesz, akkor járványok nem tudják felütni a fejüket, és azok is védve lesznek a betegséggel szemben, akik nem olthatók (azaz akiknél a vakcina beadása ellenjavallt). A fenti gondolatmenetből egyszerűen levezethető az is, miért végtelenül etikátlan és empátiahiányos a „potyautasok” hozzáállása, akik beoltathatnák ugyan a gyerekeiket, mégsem teszik, mert arra számítanak, hogy a többi szülő felelősségteljes magatartása nyomán fennálló nyájimmunitás megvédi az ő gyereküket is anélkül, hogy cserébe vállalniuk kellene a védőoltások bár elenyészően csekély, mégis létező kockázatát.

De térjünk most vissza a WHO statisztikájához. Az adatok szerint a velünk éppen szomszédos Ukrajnából jelentették a legtöbb kanyarós esetet, ami nem kevesebb mint 10-szerese a második „helyezett” Szerbiából jelentett számnak (hopp, újabb egy szomszédos ország). Az összes kanyarós eset 90 százaléka tíz ország között oszlik meg, melyek között olyan országok vannak, mint például Görögország és Olaszország. (A jelentés külön nem hangsúlyozza, de nekem feltűnt, hogy e két ország a migráció fő útvonalába esik vagy esett egészen a közelmúltig. Nem tudom, van-e összefüggés, de érdekes lenne tudni.)

Ami haláleseteket illeti, 2017-ben 42, míg egy évvel később már 72 halálos áldozatot szedett a kanyaró. Erről pedig azt érdemes tudni, hogy bár a betegség az esetek túlnyomó többségében enyhe lefolyású és szövődmények nélkül gyógyul, nem lehet előre megjósolni, kinél alakul ki súlyos betegség, ami akár végzetes is lehet. Ezért (is) veszélyes az úgynevezett „himlőpartik” alapkoncepciója.

És végül nézzük a kanyarós „toplistát” a jelentett esetek számával együtt. Jó hír, hogy Magyarország nincs rajta a listán, ami leginkább a kötelező védőoltási programok tudatos megvalósításának köszönhető.