Pink: egy 10 éves gyereknek mobilt? Na, azt már nem!
A gyerekek életében akár mérföldkőnek is nevezhetnénk, mikor jön el az az életkor, amikor indokolt, hogy saját mobiltelefonja legyen. Pink, az énekesnő nemrégiben arról nyilatkozott, miért érzi úgy, hogy 10 éves lánya, Willow még nem áll készen arra, hogy mobilt kapjon.
Szerinted hány éves kor az, amikor már biztosan saját mobiltelefonra van szüksége a gyereknek? Meg lehet határozni egyáltalán egy ilyen konkrét életkort?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Az énekesnő egy tévéműsorban beszélt erről:
„Szerintem az én 10 éves gyerekem még nem tart itt, bár pont tegnap mondta: Tudod, anya, nálunk az ötödikben a legtöbb gyereknek már saját telefonja van. De mondtam neki, hogy ez nem így működik, hogy merre megy a többség. Ugye, mindenkinek megvan, amikor azt kérdezték tőle a szülei: És ha a többiek leugranak a hídról, akkor te is leugrasz velük?”
Pink nem gondolja, hogy ha néhány gyerek az adott életkorban már birtokol valamit vagy szülei megengedik számára, akkor ez azt jelentené, hogy mindenki készen áll rá. Úgy látja, hogy bár a szülői odafigyelés sokat fejlődött ezen a téren az utóbbi években, azért még nem minden gyerek képes helyesen átlátni, hogy mit jelent állandóan „online lenni”. Különösen igaz ez a különböző alkalmazásokra és a közösségi oldalakra. Úgy látja, hogy bár lassan ott tartunk, hogy a mai szülők, az úgynevezett „ezredfordulósok” is már a világhálón nőttek fel, azonban ez nem volt állandóan jelen az életünkben annyira, mint manapság, nem volt kéznél állandóan, éjjel-nappal az a lehetőség, hogy a világhálóra csatlakozzanak. Az okostelefonok megjelenése gyökeresen megváltoztatta a tizenévesek életének minden aspektusát, a társas interakciók jellegétől kezdve a mentális egészségükig. Az a mód, ahogyan a telefonjainkon keresztül szocializálódunk, különösen a mai tiniket tette pszichológiailag sebezhetőbbé, mint amilyenek az ezredfordulósok voltak.
Mindezek ellenére digitálisan bennszülött gyermeknemzedéket nevelünk, akik egész életükben használni fogják a technológiát és hasznát veszik majd annak. Pink, aki egyben az ötéves Jameson anyukája is, szintén felismeri ezt:
„Szülőként mi magunk sem lehetünk dinoszauruszok, valahogy el kell fogadnunk és együtt kell haladnunk vele.”
Butatelefon vagy okostelefon?
Sok szülő úgy gondolja, hogy a mobiltelefonnak amolyan biztonsági tartalékként kell szolgálnia vészhelyzet esetére, ezért egy annyira egyszerű hagyományos telefont vesznek a gyereknek feltöltőkártyával, mint egy pattintott kőbalta. A mobiltelefon funkciója ebben az esetben pusztán annyi, hogy a gyerek értesíteni tudja a szülőket, ha fél, aggódik valami miatt, eltévedt vagy vészhelyzet bekerült. Ezzel szemben az okostelefon már nemcsak egyszerű szóbeli vagy szöveges riasztásra szolgál, hanem ennél szélesebb körű kommunikációs eszköz, lényegében egy hordozható miniszámítógép. És ne legyenek kétségeink, ha a gyereknek egyszer már volt ilyenje, akkor nagy valószínűséggel már eztán sem éri be kevesebbel, mindig ilyet szeretne. Vagy még újabbat, még modernebbet, még jobbat.
Mobil a gyerekkézben – egy anya lefektette a szabályokat
Életkori korlátok
Nincsenek határozott ajánlások arra vonatkozóan, hogy a gyereknek hány éves korában célszerű megvenni az első telefont. Gyakori nézet szerint ez az életkori határ valahol 13 és 15 éves kor között van, ugyanis ez az az életkor, amikor a gyerek már önállóan megy haza a felső tagozatból vagy a középiskolából, délutáni elfoglaltságai vannak, ezért hasznára válhat, ha tud szöveges üzenetet írni, felhívni másokat vagy például megnézni a busz menetrendet. meglepő a 13−15 éves ajánlott korhatás, ugye? Hiszen már kicsi elsős-másodikos gyerekek kezében ott van a méregdrága saját mobiltelefon.
A tinédzserek ebben az életkorban már életük jelentős részét online töltik, és jó eséllyel már nagyjából el is sajátították azokat a legfontosabb alapszabályokat, hogyan szükséges kezelni az online információkat, illetve milyen interakciók minősülnek problémásnak. Jó dolog, ha az ezzel kapcsolatos első tapasztalatokat a gyerek meg tudja osztani egy felnőttel, pedagógussal vagy szülővel, és nem magának kell kitapasztalnia a legjobb stratégiát – sokszor saját kárán.
Szabályok és elvárások a mobilhasználatra vonatkozóan
Alapvetően fontos, hogy lefektessük a szabályokat és elvárásokat, már akkor, amikor az első telefont átadjuk a gyereknek. Ebbe beletartozik többek között az, mikor és hogyan használhatja a telefont, mi a menet akkor, ha telefon elvész vagy megsérül, illetve a gyerek túllépi a havi telefonhasználatra előirányzott szülői keretet. De olyan szabályokat is javasolnak a szakemberek, amire talán nem is gondolunk, például azt, hogy a telefon ne legyen a gyerek hálószobájában. Így egyszerűen elkerülhetjük azt, hogy alvás helyett is a mobilját nyomkodja, ami az alvás és a pihenés kárára megy.
De olyan egyszerű dolgokra és gondolni kell, hogy egy okostelefon nem olcsó mulatság, tehát fontos felmérni, hogy a gyerek eléggé érett és felelősen gondolkodik-e ahhoz, hogy egy ilyen drága készüléket rábízzunk. Ilyenkor gondoljuk végig, hogy a gyerek hogyan vigyázz a többi tulajdonára, milyen gyakran fordul elő vele, hogy ezeket elveszíti vagy javításra szorulnak. Ha például kéthetente kell új tornazsákot vásárolni számára ahelyett, amit elhagyott, vagy az isten se győzi esernyővel, esetleg idén már harmadszor felejti a trolin a hegedűjét, akkor ez arra utal, hogy e téren még kihívásokkal küzd, és jó eséllyel még nem érkezett el a megfelelő idő arra, hogy saját mobiltelefonja legyen.
Azt is fel kell mérni, hogy a gyerek képes-e megérteni a telefonhasználattal kapcsolatos szabályokat, illetve ezeket akkor is képes és hajlandó-e követni, ha a szülő éppen nem áll a háta mögött. Ez utóbbiba nyomatékosan beletartozik az is, hogy az okostelefonnal a gyerek állandó online hozzáférést is kap, ezért olyan tartalmakhoz is hozzáfér, melyek nem feltétlenül a lelke épülését szolgálják. Fontos tudni, hogy a gyerek miként gondolkodik ezekről a tartalmakról, illetve számíthatunk-e arra, hogy ha problémás dologgal találkozik a neten, akkor felnőtthöz fordul tanácsért.
És végül még egy olyan szempont, amire talán kevésbé gondolunk. Próbáljuk meg reálisan felmérni azt, hogy a gyerek valóban akarja-e a mobiltelefont. Az a tény, hogy a gyerek mobilt kaphat, nem feltétlenül jelenti azt, hogy mobilt is kell kapnia. Pusztán az a tény, hogy valamelyik családtag egy neves alkalomra mobiltelefonnal szándékozik meglepni a gyerekünket, nem elégséges ok arra, hogy valóban megkapja a telefont, ha erre még nem egészen érett.
Forrás: JAMA Pediatrics
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
