Piros Krisztina: HPV, amiről nem tudunk eleget, nem törődünk magunkkal eleget
Január harmadik hete hagyományosan a HPV és méhnyakrák elleni harc jegyében telik különböző rendezvényekkel, tájékoztató programokkal, figyelemfelhívó kampányokkal az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét keretében. Pedig ez olyan téma, melynek az év többi 51 hetében is állandó beszédtémának kellene lennie, de ettől sajnos még messze vagyunk. „Nyílt és őszinte kommunikációra van szükség erről, mert azt tapasztalom, hogy nagyon sokan szégyellik, amikor kiderül, hogy ők is HPV-fertőzöttek, vagy méhnyakrákot diagnosztizálnak náluk az orvosok.
Ezeket a betegségeket még ma is tabu, megbélyegezettség lengi körbe, pedig fel kellene vállalni, beszélni róla, mert csak így tudunk hatékonyan fellépni ellene” – vallja Piros Krisztina, aki párjával, Mészáros Árpád Zsolttal együtt művészetükkel álltak az ügy mögé.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A különböző kampányesemények nem titkolt célja, hogy egy időre rivaldafénybe állítsák életünk fontos dolgait, és nincs ez másként akkor sem, ha az egészségünk a tét. A világnapok, kampányhetek azonban csak akkor töltik be maradéktalanul a céljukat, ha a tudatosságból és odafigyelésből jut az év összes napjára is valamennyi. Január harmadik hetében immár évek óta a méhnyakrák és a humán papillómavírus (HPV) okozta fertőzések, illetve a korai felismerésre és prevencióra alkalmas módszerek álltak a középpontban az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét keretében.
A méhnyakrákról szólva csak szomorú statisztikákkal szolgálhatunk, hiszen Magyarországon gyakoriságát tekintve a 7-8. helyen áll a különböző ráktípusok sorában, így évente körülbelül 1400-1500 nőnél derül fény a betegségre. Ennél is szomorúbb adat azonban, hogy minden évben 400-500 család veszíti el az édesanyát, testvért, feleséget vagy gyermeket a betegség következtében annak ellenére, hogy rendszeres szűréssel, korai felismeréssel akár teljes és végleges gyógyulás is elérhető, sőt az elfajulás első jeleit mutató sejtek időben történő azonosításával és eltávolításával még a rákbetegség kialakulása is megelőzhető lehet. Még gyászosabb a kép akkor, ha tudjuk, hogy a méhnyakrákra legnagyobb részben 30 és 60 éves korban derül fény, sőt egyre emelkedik az ennél fiatalabb betegek száma is. Ki kell emelni azt is, hogy a méhnyakrák kialakulásában igazoltan oki tényezőként szereplő humán papillómavírus (HPV) – többnyire tünetmentes és sok esetben spontán megszűnő formában – legtöbbünket megfertőzi, akár többször is: 10 ember közül 8-an életük folyamán legalább egy alkalommal megfertőződnek a vírussal.
Korábban nem sokat tudtam róla, mára missziómmá vált
A megelőzés és korai felismerés szempontjából nem lehet elégszer hangsúlyozni a nyílt és őszinte párbeszéd fontosságát a témában, amiben óriási segítséget nyújthat, ha ismert emberek is felvállalják érintettségüket és az ügy iránti elkötelezettségüket. Ezt vallja Piros Krisztina is, aki párjával, Mészáros Árpád Zsolttal együtt döntöttek úgy, hogy előadóművészként a maguk eszközeivel segítik a HPV és méhnyakrák elleni küzdelmet. Krisztina maga is érintett, és egy korán felismert és kezelt betegségen túl ma már elkötelezetten, a Mályvavirág Alapítvány nagyköveteként segíti a prevenciót, illetve az érintettek megfelelő ellátáshoz juttatását.
„Én azt látom, hogy az interneten nagyon sok minden elérhető, de amíg nem vagyunk magunk is érintettek, addig nagyon könnyen tovább görgetünk, amikor a HPV-vel vagy a méhnyakrákkal kapcsolatos információ kerül a szemünk elé. Ezzel én sem voltam a másként: addig nem foglalkoztam ezzel a témával, míg ki nem derült, hogy bizony engem is érint. Amióta kiderült – és ennek már két éve –, szinte missziómmá, életcélommá vált, hogy minél több emberben tudatosítsam ennek fontosságát”
– mondja.
„Nagyon sok nő elhanyagolja magát, nem jár el szűrésre. Rohanó világban élünk, nincs időnk saját magunkra, pedig mindannyian saját magunkért vagyunk felelősek. Ne várjuk azt, hogy az orvos jön majd utánunk és kérdez rá, mikor voltunk utoljára szűrővizsgálaton!”
– tanácsolja.
Arra a kérdésre, hogy mit tart a ma már Mályvavirág-nagykövetként is végzett munkája legfontosabb üzenetének, ezt válaszolja:
„A legfontosabb, hogy járjunk el rendszeresen szűrővizsgálatokra és igyekezzünk folyamatosan informálódni a témában. Legalább ennyire fontosnak tartom azt is, hogy minden gyermek, legyen lány vagy fiú, fiatalon, már a szexuális élet megkezdése előtt megkapja a HPV elleni vakcinát. Saját gondolkodásunkat kell átformálni: ahogyan például eszünkbe jut, hogy rendszeresen elmenjünk edzeni, úgy annak is eszünkbe kell jutnia, hogy már egy év eltelt azóta, hogy legutóbb nőgyógyásznál jártunk. Ha kifelé igyekszünk jól kinézni, akkor befelé is gondoskodnunk kell egészségünkről, testünk állapotáról.”
Ne hagyjuk, hogy a HPV és a méhnyakrák bújócskát játsszon velünk!
A méhnyakrák felismerést nehezíti, hogy korai stádiumban nagyon ritkán okoz panaszokat, és ha mégis, a korai tünetek többnyire nem azonnal a méhnyakrákra irányítják a gyanút. Szűrővizsgálattal azonban már ilyenkor felfedezhetők a kóros sejtek, sőt azok az elváltozások is, melyek még nem jelentenek ugyan rákbetegséget, ám idővel, kezelés nélkül az átlagosnál jóval nagyobb az esély arra, hogy méhnyakrák alakuljon ki belőlük. Évenkénti nőgyógyászati szűrővizsgálattal ezek az eltérések idejekorán felismerhetők és gyógyíthatók.
A méhnyakrák kialakulásában alapvető szerepet játszanak a (HPV) úgynevezett nagy kockázatú altípusai is, ezért fontos 30 éves kor felett a hagyományos nőgyógyászati citológiai vizsgálatot HPV-szűréssel is kiegészíteni. A HPV-fertőzés megelőzésére ma már hatásos vakcinák is rendelkezésre állnak, melyeket optimális esetben már a szexuális élet megkezdése előtt meg kellene kapnia minden 12-13 éves korú lánygyermeknek. És mivel a HPV a másik nemnél is bizonyos ráktípusokra hajlamosít, a fiúgyermekeket is szükséges oltani – amivel egyúttal leendő párjukat is óvják a megfertőződéstől. A vakcina e korosztály számára hazánkban is térítésmentesen rendelkezésre áll.
Tájékozódni, információt gyűjteni – de nem mindegy, honnan
Ahogyan Piros Krisztina is többször említette, a megelőzés, korai felismerés, megfelelő kezelés és akár végleges és teljes gyógyulás szempontjából nem lehet elégszer hangsúlyozni az információgyűjtés és tájékozottság szerepét. Nem mindegy azonban, honnan származó információk alapján hozzuk meg az ezzel kapcsolatos döntéseket, hiszen az interneten sokféle, jelentős részben bizonytalan forrásból származó, nem kellő szakmai megalapozottságú forrás is fellelhető. Az Intima női egészségportál legújabb tájékoztató oldala a HPV és méhnyakrák minden lényeges aspektusával foglalkozik, a HPV-vel kapcsolatos tévhitektől a HPV-fertőzés és méhnyakrák hajlamosító tényezőin és tünetein át a kezelési módszerekig, a gyógyulási esélyekig és végül, de egyáltalán nem utolsósorban a megelőzés és korai felismerés céljaira rendelkezésre álló módszerekig. Talán éppen ezzel kellett volna kezdeni.
Az Intima.hu női egészségportálról
Az Intima az egészségügyi információk tengerében uralkodó káoszban igyekszik segítséget nyújtani elsősorban a nők számára, kizárólag orvosok által írt és/vagy lektorált, közérthető nyelven írt tartalmak segítségével. A cikkek végén minden esetben megtalálható, mikor került ki az adott cikk, mikor volt utoljára frissítve, ki írta és/vagy lektorálta az adott oldalt. Mindezt névvel, szakterületük feltüntetésével, és legtöbb esetben fotóval, nemzetközi forrásokkal együtt. Az Intima által nyújtott információk összhangban állnak a magyar protokollokkal és a nemzetközi ajánlásokkal, kizárólag olyan termékeket és szolgáltatásokat jelenítenek meg, melyek bizonyítottan hatékonyak egyes betegségek kezelésében vagy diagnosztizálásában. Így az oldal látogatói biztosak lehetnek abban, hogy amit ott találnak, az szakmailag hiteles, megbízható.
Az Intima legújabb tájékoztató oldala a HPV-vel kapcsolatos összes fontos információt tartalmazza.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
