Szülői pánik: mit eszik a gyerek?
Nyilvánvaló, hogy egyáltalán nem mindegy, mit eszik a gyerek. Különösen a kisgyerekesek büszkék rá, hogy az övék csakis egészségeset – hogy aztán később mi a helyzet, amikor a gyerek már önállóan jár-kel a világban, megint más tészta. De maradjunk abban az életkorban, amikor a szülők még azt hiszik, hogy az ő gyerekük csakis kölesgolyót nassol.
Még hogy csipsz, kóla vagy csoki? De hiszen nem erre neveltük!
Ennek ellenére – vagy éppen ezért – éppen ők, a kisgyerekes szülők pánikolnak leginkább azon, hogy a legeslegmegfelelőbb ételekkel etetik-e a gyermeküket. Különösképpen nem is kell őket hibáztatni, hiszen meglehetősen ellentmondásos üzenetekkel bombázzák őket a témában (is).
Egy nemrégiben végzett felmérés szerint az 1 és 3 év közötti gyerekek szüleinek háromnegyede aggódik azon, hogy a fejlődéséhez szükséges tápanyagokat megkapja-e az ételekkel. Egy egészséges hűtött élelmiszereket készítő cég, a Little Dish által megkérdezett szülők 79 százaléka bizonytalan abban, mennyi a megengedett sóbevitel, míg majdnem ugyanennyien (77 százalék) nem ismerik a gyermekek javasolt cukorfogyasztására vonatkozó hivatalos irányelveket. A kalóriaszükséglettel kapcsolatban még ennél is nagyobb a tanácstalanság: 82 százalék nem tudja, mi szerepel az ajánlásokban. A szülőket tovább bizonytalanítják az élelmiszereken lévő információk: 40 százalékuknak jelent komoly gondot az élelmiszereken lévő címkék tartalmának értelmezése.
A cég az 1100 szülőt elérő felméréshez természetesen egy kis reklámot is kapcsolt: kisdedeknek és kisgyermekeknek készült termékeik állítólag minden tekintetben kiállják a próbát. Azok számára, akik mégsem ezekkel képzelik el gyermekük táplálását, néhány fontos tanácsot fogalmaztak meg:
– A szilárd ételek bevezetésénél ne sózzuk külön az elkészítés során az ételeket.
– Háromévesnél kisebb gyerekek számára a napi sóbevitel ne haladja meg a 2 grammot (ami 0,8 gramm nátriumnak felel meg), ami 7−10 éves korra is max. 5 grammra emelhető.
– Az ételek sótartalma gyakran a nátriumtartalom formájában van feltüntetve a címkén. Ha azt olvassuk, hogy egy termék 100 grammjában 0,6 grammnál több nátrium van, akkor ez már túlságosan nagy mennyiséget jelent.
– A cukortartalom helyett is sokszor csak olyan megjelöléseket találunk, mint például glükóz (vagy glukóz), szukróz, maltóz, kukoricaszirup, keményítő, invertcukor vagy fruktóz.
– Az ételek ízesítésére, édesebbé tételére használt gyümölcslé vagy méz is tartalmaz cukrokat. Ellenőrizzük a címkén az összetételt, és például nem édesített teljes kiőrlésű gabonapelyhet válasszunk a cukorral vagy mézzel bevont változatok helyett. Ha 100 grammra számítva 22,5 gramm vagy annál több cukrot tartalmaz egy termék, az túl sok cukrot jelent, 5 gramm alatt viszonylag cukorszegénynek tekinthető.
– Naponta legalább ötször egyen a gyerek (és a szülő is) gyümölcsöt vagy zöldséget. Egy adagnak akkora mennyiség számít, ami elfér a tenyerünkön.
– Napi 150 milliliter (másfél deci) gyümölcslé teljesen rendben van, de gondoljunk arra, hogy károsíthatja a fogzománcot. Ezért mindig étkezés közben kínáljuk és kisebb gyerekek számára vízzel hígítsuk.
– Ami a kalóriákat illeti, egy 2 év körüli gyereknek napi 1000−1400 kalóriára van szüksége, testsúlytól és aktivitási szinttől függően. De felesleges számolni a kalóriákat. Ha egy gyerek annyit eszik az eléje tett egészséges ételekből, amennyit kíván, akkor ez nagyjából megfelel az igényeinek.
A hangsúly természetesen az „egészséges” szón van.
#táplálkozás
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
