Anyás-Apás · 2019.04.03 09:51 · 7 perc

Tetkó és mellrák – kinek higgy, ha csomót tapintasz?

A mai poszt apropóját egy kérdés adta, amit egy egészségügyi weboldal „orvos válaszol” rovatában kaptam. A kérdező csomót tapint a mellében és abban kért segítséget, kinek higgyen: az orvosának, aki szerint a nem kell vele törődni vagy a neten talált információknak, melyekből azt szűrte le, hogy ez bizony akár rák is lehet. Sok mindent elmondtam már a neten fellelhető információk khmmm… erősen változó megbízhatóságáról, de most bizony dr. Google adott jó tanácsot, az orvos pedig helytelent.

Egy történet, egy netes kérdés és egy infografika. Nem beszélhetünk eleget a mellrákról!

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

De kezdjük egy fiatal nő történetével. Kris Hallenga 33 éves, tíz évvel ezelőtt, azaz 23 éves korában előrehaladott stádiumú mellrákot diagnosztizáltak nála. Az orvosok és a statisztikák szerint körülbelül két és fél éve volt hátra, amikor kiderült a baj, de ő most, 10 év elteltével is itt van, élő példájaként annak, hogy az esélylatolgatások mit sem érnek.

A mellműtét hegére pedig egy tetoválást csináltatott, ami egy cirkuszi kötéltáncost ábrázol, aki kötél gyanánt éppen a mellműtét hegén egyensúlyoz. Azt mondja, hogy a három évvel ezelőtt magára varratott ábra azt szimbolizálja, hogyan lehet egyensúlyba hozni a betegséget az élettel és minden mással. „Nem akartam elrejteni a mell-levétel nyomát, inkább azt kértem a tetováló művésztől, hogy azt valahogyan komponálja bele a rajzába. Nem ellenségként tekintek a mellrákra, mert azt vallom, hogy nem ellene kell harcolni, hanem vele együtt.”

Amikor 2009-ben, mindössze 23 évesen kiderült a betegsége, Kris tudatosan nem engedett utat a dühének, inkább elhatározta, hogy tesz valamit a többiekért. Ezért hozta létre a CoppaFeel nevű jótékonysági szervezetet azért, hogy javítsa a mellrákkal és a mellrákszűrés fontosságával kapcsolatos tudatosságot. Azt hirdeti mindenhol, hogy a nők rendszeresen végezzék el a mell önvizsgálatát és a legkisebb gyanú esetén is azonnal forduljanak orvoshoz.

Kris betegsége a IV. stádiumban van, ami azt jelenti, hogy a betegség már a medencéjét, a máját, a csípőjét és az agyát is megtámadta. „Amikor megtudtam, hogy milyen beteg vagyok, igyekeztem nem gondolni arra, hogy két és fél éven belül meghalhatok – hiszen ennyit adnak a statisztikák a IV. stádiumban. Elhatároztam, hogy ennél sokkal tovább fogok élni, sőt egészen sokáig fogok élni. Igazából semmilyen időhatárt nincs a fejemben, amit kitűztem volna magam elé” – mondja.

Orvosa szerint nem a valóságtól elrugaszkodottak Kris tervei, hiszen a mellrák kilátásait nagyban befolyásolják a daganat biológiai tulajdonságai, és a kezelési lehetőségek is napról-napra bővülnek és javulnak. A Macmillan Cancer Support adatai szerint míg az 1970-es években minden 10 mellrákos nő közül 5-en éltek a diagnózis felállítása után 5 évvel, addig manapság már minden 10 mellrákos nő közül nyolcan élnek öt év múlva vagy még ennél is tovább. Éppen ezért az olyan nőket, mint amilyen Kris is, inkább „hosszú távú túlélőként”, mintsem betegként szokták nevezni.

Kris most családalapításon töri a fejét, és azt tervezi, hogy újabb 10 év múlva ismét jön és beszámol az élete alakulásáról.

Ha a csomót tapintasz, ne hagyd magad megnyugtatni és lebeszélni!

Pár nappal ezelőtt egy kérdés érkezett hozzám egy „orvos válaszol” rovatba, ahol egy ötvenes éveiben járó nő abban kért tanácsot, mit tegyen: csomót tapint a mellében, de az orvosa megnyugtatta, hogy ha baj lenne, azt a nemrégiben más okból végzett CT-vizsgálat úgyis kimutatta volna. Ám ő kutakodott egy kicsit a neten, ott meg azt találta, hogy ez akár rák is lehet, tehát sürgős lépéseket kell tenni az ügyben, amire a mammográfia és az ultrahangvizsgálat alkalmas. Kicsit ugyan összezavarta az a tény, hogy a neten azt is olvasta, hogy a mellrákos betegeket CT-vizsgálattal követik, eszerint ez mégis jó módszer lenne a mellrák kimutatására? Teljesen elbizonytalanodott, mit tegyen?

Ilyenkor a szó bennszakad, hang fennakad… és rettentően dühös leszek rögtön. Itt van egy hölgy, aki figyeli magát, észreveszi, hogy baj van/lehet, tanácsot kér az orvosától, aki lebeszéli a további vizsgálatokról???

Nos, hogy tisztába tegyük a dolgot, a CT-vizsgálat legyen bármilyen korszerű diagnosztikai módszer, NEM alkalmas a mellrák kimutatására – különösen ebben az esetben, amikor egészen más ok miatt (ezért más technikával) történt. De különben sem, mellrákot NEM keresünk/zárunk ki CT-vizsgálattal! A mellrák kimutatásának/szűrésének egyetlen megbízható módja a mellek célzott vizsgálata mammográfiával plusz/mínusz a mellek ultrahangvizsgálatával. Aki ettől eltérő dolgot tanácsol, az vagy tájékozatlan, vagy… nem tudom. Ne higgyetek a magukat a mammográfia ártalmaival riogató csodamódszereknek, lézer mammográfiának és társainak! Rendszeres szűrés, szükség esetén akár 35 éves kor előtt vagy 65 éves kor után is, gyanú/panasz esetén azonnal orvos (mammográfia, ultrahang)!

A mell önvizsgálata rövidebb időbe telik, mint egy tojás megsütése

Ami a kérdés másik részét illeti: a mellrák kezelése után a CT-vizsgálat többnyire valóban a legjobb vizsgálat az utánkövetésre, de a vizsgálat célja NEM a mell állapotának megítélése vagy helyi kiújulás felismerése, hanem esetleges távoli áttétek minél korábbi felderítése.

És mivel sokan hiszik még mindig, hogy ha nincs tapintható csomó akkor egészen biztosan nincs baj sem, hoztam egy infografikát arról, milyen sokféle köntösbe bújva jelentkezhet a mellrák.